Egy városlakó, vagy nagyobb községben élő ember nagy valószínűséggel életében egyszer sem találkozik természetes környezetében sassal. Ugyanakkor a legtöbben ismerik e szép ragadozókat, de leginkább csak képekről, vagy az állatkertből.

   Nem csoda, ha nemigen látjuk őket, hiszen nagyon kevés példányuk él hazánkban. Összesítették a tizenkettedik országos sasleltár adatait, a felmérők megfigyeltek 5 fekete sast és 4 szirti sast is, ami ritkaságnak számít Magyarország területén.

   Mindezt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közölte szerdán az MTI-vel. A leltár szerint 702-735 rétisast, 272-280 parlagi sast, 5 fekete sast és 4 szirti sast számláltak meg a felmérők január közepén. A leggyakrabban megfigyelt ragadozómadár-faj az egerészölyv volt 5762 példánnyal.
   Kékes rétihéjából 722, vörös vércséből 882, karvalyból 263, gatyás ölyvből 300, kerecsensólyomból 45, vándorsólyomból 42, kis sólyomból 63 egyedet láttak. A rejtett életmódú héjából mindössze 28, a ritka pusztai ölyvből 3 példány került elő. A vonuló, de az utóbbi években egyre gyakrabban áttelelő barna rétihéjából 55 egyedet figyeltek meg.
   Az MME a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve január 16. és 18. között tizenkettedik alkalommal szervezte meg a Magyarországon telelő sasok éves számlálását. Az egy időben történő megfigyelések miatt „sasszinkronnak” nevezett kezdeményezésen rekordszámú, 394 felmérő vett részt.
   Az országos sasleltár célja, hogy a sasállomány felmérése mellett az illegális ragadozómadár-mérgezések felderítését, hatásuk monitorozását és visszaszorítását is elősegítse. Magyarország élen jár a régióban a madarak ellen elkövetett bűncselekmények számával, az esetek csökkentése a hozzánk külföldről érkező sasok védelme miatt nemzetközi felelősségünk is. Ebből a célból európai uniós támogatással jelenleg is folyik az MME koordinálásban a Sasbarát Magyarországért LIFE+ program – olvasható a közleményben.