A korosabbak közül nagyon sokan várják, hogy végre nyugdíjba mehessenek, élvezhessék a kötetlen életet. Aztán kiderül, hogy ez nem is olyan jó és különösen a férfiak közül sokan nem is tudnak megbirkózni a semmittevéssel.

   A hónapok múlásával a nyugdíjasokra egyre gyakrabban tör a feleslegessé válás érzése, annak a tudatosulása, hogy mind szociálisan, mind anyagilag egyre inkább a társadalom peremére sodródnak – írta az Ötvenentúl.hu.

   Az ötvenen túliaknak szóló portál írása szerint az aktív életformából kiszorulás veszteségérzetét tovább súlyosbíthatja, hogy ezzel együtt gyakran a fizikai mobilitás is csökken, különféle egészségügyi problémák, krónikus vagy súlyos betegségek jelennek meg, egyes készségek is gyengülnek, és a teljesítőképesség sem a régi. Mindezek nyomán kialakulhat az egyik leggyakoribb mentális betegség, a depresszió.
   A betegség megléte azzal a következménnyel is járhat, hogy felgyorsul a testi betegségek kialakulásának folyamata, illetve a már meglévők súlyosbodnak, ami gyakran jelentősen hozzájárul az élethossz megrövidüléséhez. Az élettől való elidegenedés gyakran növeli az öngyilkosság kockázatát is. Ahhoz, hogy ez a súlyos válság kialakuljon, nagymértékben hozzájárulhat, ha a depresszív állapotot a környezet nem ismeri fel, ezért nem, vagy rosszul kezelik.
   A pszichiáterek szerint az idős ember hozzátartozóiban az keltheti fel a gyanút, ha rokonuknál állandósult lehangoltságot, szomorúságot, érdektelenséget, örömképtelenséget, elzárkózásra utaló jeleket tapasztalnak. Gerontológiai kutatások sora igazolja, hogy a hozzátartozók figyelme, támogatása, a szakszerű orvosi kezelés mellett maguk az idősek is sokat tehetnek azért, hogy ne váljanak a depresszió áldozataivá.
   A szakemberek azt ajánlják, hogy a nyugdíjba került idősödő ember keressen magának új feladatokat, célokat, olyanokat, amelyekkel örömöt szerez önmagának és ha lehet, másoknak, s amelyek segítik őket meglévő képességeik és testi, szellemi erőnlétük megőrzésében –olvasható az Ötvenentúl.hu írásában.