HPV oltás veszélyei: SM kipipálva

A méhnyakrák egy igen csúnya betegség, de ma már jó hatásfokkal lehet ellene védekezni. A HPV elleni önkéntes védőoltást első alkalommal azok a lányok kaphatják meg iskolai kampányoltás keretében, akik betöltötték a 12. életévüket.

   Korábban a szülők igen mélyen nyúlhattak a zsebükbe, ha lányukat védeni akarták, majd egyre több önkormányzat vállalta ezt át, tavaly óta pedig az állam fizeti az árát. Ennek ellenére nagyon sokan félnek tőle, rengeteg rémhír kering a szülők körében az oltás veszélyességéről.

   Sokan azt is rebesgették, hogy az oltás növeli a szklerózis multiplex (SM) vagy más, a központi idegrendszert érintő betegségek kockázatát, de erről szó sincs – derült ki egy hosszú távú, igen nagy létszámú dán vizsgálatból.
   Bár a közösségi és híroldalakon megjelent egyes írások és esetleírások arra utaltak, hogy a humán papillomavírus elleni vakcina és az említett betegségek között kapcsolat lehet, az amerikai orvostársaság folyóiratában (JAMA) megjelent tanulmány eloszlatta az aggodalmakat – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon.
   A koppenhágai Statens Serum Institut kutatója, Nikolai Madrid Scheller 10-44 éves dán és svéd lányokat és nőket követett hét éven át. A tudósok az országok anyakönyvei és a quadrivalens HPV-oltás (qHPV), valamint a szklerózis multiplex adatforrásai alapján választották ki a kutatás résztvevőit.
   Csaknem négymillióan feleltek meg a tanulmány kritériumainak, közülük majdnem 800 ezret oltottak be az adott időszakban HPV ellen. A követéses vizsgálat idején közülük 4322-nél diagnosztizáltak SM-et és 3300-nál más központi idegrendszeri zavart. Az esetekből 73, illetve 90 megbetegedés történt a kockázati időszakban, vagyis az oltás utáni két évben.
   Az adatok elemzése azt mutatta, hogy a védőoltás nem fokozta sem az SM, sem a hasonló kórok kockázatát. A kutatók szerint tanulmányuk további bizonyítékkal szolgált arra, hogy a qHPV vakcina biztonságos. A kutatás léptéke és a dán és svéd anyakönyvi adatok alapján válogatás nélkül vizsgált populáció nagysága megfelelő alap arra, hogy az eredmények általánosíthatóak legyenek – írták a szerzők.