Mindeddig azt hittük, hogy ha nem ér bennünket környezeti ártalom, munkahelyi stressz, egészségesen táplálkozunk, és nem romboljuk testünket itallal, dohányzással, akkor elkerül majd a rák. Tévhitben éltünk.

   A daganatos betegségek kialakulásának zöme nem a környezethez vagy az életstílushoz kapcsolható – erre a megállapításra jutottak az amerikai Johns Hopkins Orvostudományi Egyetem kutatói, amelyről az MTI adott hírt.

   A kutatók 31 féle testszövetben vizsgálták az őssejtek osztódásának számát egy élethossz során, és vetették össze az ezekben a szövetekben kialakuló rák általános előfordulásával az amerikai lakosság körében. A tudósok a Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmányukban azt írták, hogy a rákos megbetegedések többsége inkább a biológiai balszerencsének tudható be, mint az egészségtelen életmódnak vagy az öröklött genetikai hibáknak – ismertette The Daily Telegraph.
   Az egészségügyi szakemberek gyakorta hivatkoznak arra, hogy a tumorok kialakulása a helytelen táplálkozással, a testmozgás hiányával vagy szülőktől öröklött hibás génekkel magyarázható. Az új kutatás azonban most arra mutatott rá, hogy a rákos megbetegedésekért többnyire a balszerencse okolható, és nem a helytelen életstílus vagy hibás DNS.
   A Johns Hopkins egyetem tudósai a szövetek regenerálódásában találtak magyarázatot a rák kialakulására. A kutatók szerint a rákok kétharmad részét a sejtosztódás során fellépő véletlen hibák váltják ki, ez viszont kívül esik az ember befolyásán. A szakemberek megállapították azt is, minél több sejtnek kell osztódnia, hogy a szövet egészséges maradjon, annál valószínűbb a rák kialakulásra.
   Először sikerült megmagyarázniuk a tudósoknak, hogy miért gyakoribbak egyes rákfajták, mint mások. A tanulmány szerint például a végbélrák azért gyakoribb, mint a vékonybélrák, mert a vastagbél sejtjei kétszer olyan gyorsan osztódnak, mint a bélrendszer felsőbb szakaszai.
   A kutatók által tanulmányozott 31 ráktípusból csak kilenc, egyebek mellett a dohányzáshoz kapcsolható tüdőrák volt köthető az életmódhoz vagy a genetikai hibákhoz. A többi 22, köztük a leukémia, a csontrák, a hasnyálmirigyrák, az agydaganat és a petefészekrák elsősorban a balszerencse következménye volt, ezeknek kialakulására a DNS-nek vagy a viselkedésnek csupán kis hatása volt.
   A tanulmány nem foglalkozott minden ráktípussal, így például a mellrákot és a prosztatarákot sem vizsgálták, mert a kutatók nem tudták megbízhatóan meghatározni az ezekkel kapcsolatos őssejt-osztódási arányokat.