A betegek jelentős része úgy nyúl az antibiotikumokhoz, mint a köhögés elleni cukorkákhoz. A legkisebb betegség esetén is antibiotikumot szednek, miközben nem tudják, hogy ezzel nagyon komoly bajt idéznek elő.

   A helytelen, túlzott, illetve az indokolatlan antibiotikum használat miatt olyan baktériumok jelentek meg, amelyek ellenállnak a különböző gyógyszereknek. Jelenleg ez az egyik legnagyobb közegészségügyi kockázat a világon és ezen belül Európában is.

    Erre az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) figyelmeztet az idei európai antibiotikum nap alkalmából. A szervezet az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) együtt arra hívják fel a figyelmet, ha a folyamatot nem sikerül megállítani, az oda vezethet, hogy a jövőben a legáltalánosabb fertőző megbetegedésekre sem lesz hatékony gyógyszer.
   Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozza, az antibiotikumok csak a baktériumok okozta fertőzések ellen hatásosak, a vírusos megbetegedések, például a közönséges megfázás vagy az influenza gyógyulását nem segítik. Sőt enyhe bakteriális fertőzések (orrmelléküreg-gyulladás, torokfájás, légcsőhurut, fülfájás) esetén is gyakran szükségtelen a szedésük, mivel az ember saját immunrendszere legtöbbször képes ezeket legyőzni. A hűvös időszakra jellemző megbetegedések többségében a beteg állapota legfeljebb két hét után már érezhetően javul.
   Az antibiotikumok helytelen alkalmazásának egyik leggyakoribb esete, hogy az orvos által felírt gyógyszer szedését a teljes kúra vége előtt abbahagyják, és az is, hogy az esetleges maradékkal egy később jelentkező megbetegedést próbálnak meg házilag gyógyítani. Egy, a WHO által publikált kutatás szerint európai szinten az esetek 40 százalékában helytelenül írnak fel antibiotikumot. Ráadásul számos olyan ország van a kontinensen is, ahol vény nélkül lehet antibiotikumot kapni.