A 20. században és a 21. század első évtizedében olyan jelentős technikai, tudományos változáson ment át a világ, mint amilyen az ember jelenléte óta talán összesen nem történt. De vajon mindez meglátszik az életminőségünk javulásán?

   A világ nagy részén a 20. század elejétől többnyire javult az emberek életminősége, az egyes országok általában jobban közeledtek egymáshoz az életminőség, mint az egy főre eső GDP szempontjából, kivételt csak Fekete-Afrika országai jelentenek – derül ki egy átfogó felmérésből.

   A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szakemberei és gazdaságtörténészek első alkalommal kutatták, hogyan változott a világ lakóinak életminősége 1820-tól kezdve. A How was life? Global Well-Being since 1820 című 269 oldalas jelentést csütörtökön mutattak be.
   A hosszú távon gyűjtött adatok alapján összehasonlították 25 ország gazdagságát, fizetéseit, várható élettartamát, iskolázottságát, a környezet minőségét, a személyes biztonságot, a férfiak és nők közötti egyenlőtlenséget és a politikai intézményeket.
Nőtt az átlagos testmagasság, a 19. század elején 1,63 méter volt, most 1,70. Ez azért jelentős. mert a növekedést a fizikai jólét és a tápláltság egyik jelzőjének tartják a tudósok. Nőtt a várható átlagos élettartam, 1880-ban 30 évnél is kevesebb, 2000-ben majdnem 70 év volt.
   Olvasni és írni a világ népességének kevesebb, mint 20 százaléka tudott 1820-ban, az arány 2000-re csaknem 80 százalékra ugrott, a különbségek azonban jelentősek: Afrikában 64, Délkelet-Ázsiában és a Közel-Keleten 76 százalék.
   Az elmúlt 60 évben sok országban rengeteget csökkentek a nemek közti különbségek, ugyanakkor a régiók közötti eltérések jelentősek maradtak. Legjobban a nyugat-európai és észak-amerikai országok teljesítettek ezen a téren, a legrosszabbak a közel-keleti, észak-afrikai, a dél- és délkelet-ázsiai államok mutatói voltak.