Épphogy csak megússzuk a tragédiát
Mai ismeretink szerint az igen életképes dinoszauruszok teljes kihalását egy aszteroida-becsapódás okozta mintegy 65 millió évvel ezelőtt. Sajnáljuk a szép lényeket, de ez tette lehetővé az emlősök, így az ember elterjedését is a Földön.
De nem bízhatjuk el magunkat, bolygónk négy és félmilliárdos múltja tele van gyilkos ütközéssel. Most is közel jártunk egy tragédiához, egy házméretű aszteroida száguld el bolygónk közelében szeptember 7-én, vasárnap.
Szerencsére – a NASA szakemberei szerint – az égitest nem jelent veszélyt sem a Föld, sem a körülötte keringő műholdak számára. A 2014RC katalógusjelű 20 méteres kisbolygót augusztus 31-én fedezték fel a Catalina égboltfelmérési program Arizona államban telepített távcsöveinek segítségével. Következő éjjel az égitestet a Pan-STARRS égboltfelmérési program Hawaiiban működő távcsöve is észlelte – olvasható a LiveScience hírportálon.
A NASA számításai szerint az aszteroida vasárnap, közép-európai idő szerint 19 óra 18 perckor közelíti meg legjobban a Földet, amikor mindössze 34 ezer kilométer választja el bolygónk felszínétől. Ez a Föld és a Hold közötti távolságnak valamivel több mint egytizede, vagyis a világűrben az a parányinál is kisebb távolság. A legnagyobb közelség idején Új-Zéland területe felett száguld el az égitest.
A 2014RC a Föld körüli, geostacionárius műholdak pályáján belül halad majd, melyek a tengerszint felett 36 ezer kilométeres magasságban keringenek. Ám mint a NASA szakemberei rámutatnak, az aszteroida nem jelent semmiféle veszélyt az űreszközökre, ráadásul a Földhöz közel merészkedő égi vándor kivételes lehetőséget biztosít a tudósoknak, hogy többet megtudjanak az aszteroidákról.
A Catalina égboltfelmérési programot a Földre veszélyes aszteroidák és üstökösök felfedezésére indították 1999-ben az Egyesült Államok kongresszusának megbízásából. Eredetileg az 1 kilométernél nagyobb objektumok legalább 90 százalékának a felderítése volt a feladata, 2005-től viszont már a 140 métert meghaladó égitestek kiszűrését tűzték ki célul, 2012-tól pedig a keresésbe a Pan-STARRS égboltfelmérési program sokkal korszerűbb távcsövei is bekapcsolódtak. Jelenleg három teleszkóppal és a rájuk szerelt 16 megapixeles CCD-kamerákkal kutatnak a hívatlan égi jövevények után. Egy-egy távcső éjszakánként 20 gigabyte adatot termel.







