Szinte mindenkinek van egy-egy rémtörténete az idei nyárról, arról, hogy a váratlan, heves, már-már trópusi felhőszakadások sora hogyan tette tönkre munkáját, üdülését, szórakozását. Most már tudjuk, a szakemberek szerint is rendkívüli volt a nyár.

   Az Országos Meteorológiai Szolgálat az ősz első napján értékelte az idei nyarat és hasonló következtetésekre jutott, mint az átlagemberek, csak ők mindezt számokkal is alátámasztották.

   Országos átlagban 245,7 milliméter csapadék hullott, ez 50 milliméterrel, körülbelül augusztus havi mennyiséggel haladja meg az 1971-2000-es normál értéket. A legtöbb eső, az országos átlag több mint másfélszerese Csongrád megyében, a Szentes melletti pankotai állomáson hullott, ott 438,1 milliméter csapadékot rögzítettek. A legszárazabb a Békés megyei Körösladány környezete volt, ahol mindössze 128,2 milliméternyi eső hullott a nyáron.
   Bár tikkasztó melegre nemigen emlékezhetünk az idei nyárból mégis az átlagosnál fél fokkal melegebb volt. Érdekes, hogy eközben országos átlagban egy forró napot sem regisztráltak, volt viszont 18 hőségnap, amikor a legmagasabb napi hőmérséklet meghaladja a 30 fokot, és két trópusi éjszaka, amikor 20 fok felett volt a napi minimumhőmérséklet.
   Az idei nyáron egy komolyabb hőhullám alakult ki június 5-e és 13-a között. Az abszolút napi maximumhőmérséklet 36,5 Celsius-fok volt Budakalászon, június 10-én. Az elmúlt két évben rendre 40 feletti maximummal zárt a nyár, idén viszont ezt meg sem közelítették a mért legmagasabb értékek.
   Lakatos Mónika, az OMSZ éghajlati szakértője az MTI-nek azt mondta, a kilencvenes évektől a nyarak jellemzői között a gyakoribb és hosszabb hőhullámok voltak jellemzőek, ezért is volt szokatlan az idei nyár. Rendkívüliségét az adja, hogy csapadékos és meleg is volt egyben, ugyanis a csapadékos nyarakra inkább átlag alatti hőmérséklet jellemző a felhőképződés miatt, ahogy ez a közelmúltban 2010-ben és 2005-ben is előfordult. Az ezredforduló óta csak a 2005-ös nyár volt hűvösebb a sokéves átlagnál.
   Az OMSZ szakértője szerint a nyári csapadékösszeg az elmúlt harminc évben némi emelkedést mutat, de a többlet az intenzív esőzések gyakoribbá válásából fakad, és ez nem jelent megoldást a mezőgazdaság vízigényének kielégítésére.