A mind népesebb emberiség valamennyi tagja enni, inni, lakni, öltözködni, közlekedni akar, és ha lehet részesedni a korszerű technológia nyújtotta földi javakból is. Így azután elképesztő mértékben fogyasztjuk a Föld kincseit.

   Az emberiség egyre gyorsabban fogyasztja a rendelkezésére álló erőforrásokat. Idén minden eddiginél korábban, 2014. augusztus 19-én elérkeztünk a globális túlfogyasztás napjához – derül ki a National Geographic Magyarország írásából.

   A Föld lakossága 2014-ben kevesebb, mint hónap alatt használta el azt az erőforrás-mennyiséget, amelynek egy évre elegendőnek kellene lennie ahhoz, hogy bolygónk a jelenlegi állapotában fennmaradhasson. Az év hátralévő részében túlfogyasztásban leszünk – derül ki a természettudományos szaklap cikkéből.
   A Global Footprint Network minden évben kiszámítja, hogy az adott évben mennyi erőforrás érhető el illetve mennyit képes a Föld megújítani, hogy ellensúlyozza az ember ökológiai lábnyomát. Ezt úgy mérik, hogy a Föld biológiai kapacitását elosztják az emberiség ökológiai lábnyomával, és ezt a hányadost megszorozzák az év napjainak számával.
   Az emberi fogyasztás idén az említett napon érte el azt a szintet, amit a Föld még képes lenne újratermelni. Ez a nap 2000 óta egyre előrébb araszol a naptárban: az ezredfordulón október elejéig még nem léptünk a túlfogyasztás tartományába, idén azonban már augusztus második felére elértük ezt a pontot.
   A Föld lakossága folyamatosan növekszik és ezzel párhuzamosan az energia és a természeti erőforrások felhasználása is egyre nagyobb méreteket ölt. 1961 óta az energiafelhasználás megduplázódott. Az 1970-es évek óta folyamatosan több természeti erőforrást használunk fel, mint amennyit a Föld hosszútávon képes reprodukálni. Jelenleg egy év alatt annyit, amennyit egy másfélszeres bolygó lenne képes előállítani. A túlfogyasztást alapvetően négy dolog határozza meg: mennyit fogyasztunk, mennyire hatékony technológiával illetve mennyire hatékony eszközöket gyártunk és használunk, és végül, hogy mekkora a természet által aktuálisan „elfoglalt” terület.
   A legsúlyosabb problémát a káros anyagok kibocsátása okozza. Az ökológiai lábnyom felét ugyanis a gyorsan növekvő szén-dioxid kibocsátása adja. Ez a szennyezés tehető felelőssé az üvegházhatás kialakulásáért, és nagy a szerepe a szélsőséges időjárás általánossá válásában és az éghajlatváltozásban is. A kibocsátott szén-dioxid mennyiségének mérséklésével, jó eséllyel csökkenne az ökológiai lábnyomunk és fenntarthatóbbá válna a Föld. A klímaváltozás megfékezésének érdekében is hatalmas lépés lenne eredményeket elérni ezen a területen – olvasható a National Geographic Magyarország cikkéből.