Azt tudjuk, hogy a fosszilis energiahordozók, vagyis a kőolaj, földgáz, kőszén igencsak véges mennyiségben rejtőznek a föld alatt. Hogy mikor fogynak ki, azt talán még csak nem is sejtjük, de valamit tenni kell azért, hogy eltűnésük után is menjenek a gépeink.

   Egy-két évtizede igen kiváló megoldásnak tűnt a szabad termőföldeket energianövényekkel bevetni és a környzetbarát (vagy barátabb) bioetanol és a biodízel alapanyagát megtermelni. Na, de mi lesz az élelmünkkel?

   A bioetanol és a biodízel is növényi alapú üzemanyagok, ezért égéstermékük semleges hatású az üvegházhatásra, vagyis mindkettő környezetbarát. A hazánkban 2007 óta szabványos biodízelt és a bioetanolt úgynevezett energianövényekből, vagy keményítőtartalmú növényekből állítják elő, ilyen például a repce, a cukorrépa és a kukorica vagy burgonya – derül ki a Duol.hu. írásából.
   Termelésük a fosszilis energia alternatívájaként azért kedvezőbb a környezetre, mert egyrészt ezek megújuló energiaforrások, másrészt a növények megkötik a légkörbe kerülő szén-dioxidot, így lényegében létrejön egy körforgás, ami nem terheli a környezetet – olvasható a Duol.hu oldalon.
   Az energianövények termelése ellen szól, hogy a belőlük készülő üzemanyag kellő mennyiségben történő előállításához hatalmas termőföldterületeket kell igénybe venni.
   Egy hagyományos motorba ugyanakkorra távolság megtételéhez körülbelül huszonöt százalékkal több kell E85-ből üzemanyagból, amelynek 85 százaléka bioetanol és 15 százaléka benzin, vagy biodízelből, mint a hagyományos benzinből, gázolajból – olvasható a Duol.hu cikkében.