A rákbetegségtől jószerével mindenki tart, és sokan abban bíznak, hogy mire rájuk kerülhet a sor, addigra a tudomány megbirkózik a civilizációs betegségként számon tartott kórral. A legújabb hírek szerint a rák szinte az élet kezdetétől létezik.

   Kijózanító következtetésre jutottak a kieli Christian Albrechts Egyetem kutatói és külföldi kollégáik a daganatos betegségek múltjával és jövőjével kapcsolatban. Szerintük a rák egyidős a többsejtű földi élettel és valószínűleg sosem lesz teljesen felszámolható – tette közzé az Ipon.hu.

   - A rák egyidős a többsejtű földi élettel és valószínűleg sosem lesz teljesen felszámolható – mondta Thomas Bosch, a kutatást végző nemzetközi tudóscsoport vezetője. A tumorok kialakulásának hátterében az úgynevezett rákgének állnak. Ezek eredetét kezdte kutatni a Max Planck Intézet két munkatársa, Tomislav Domazet-Lošo és Diethard Tautz, akik vizsgálataik során több érdekes, nagyon ősi állatcsoporttal is foglalkoztak.
   Többévnyi kutatás után arra a következtetésre jutottak, hogy az emberben daganatok megjelenéséhez vezető gének már a legelső többsejtűekben is jelen voltak. Azt azonban mostanáig nem lehetett tudni, hogy ezek az ősi organizmusok valóban szenvedtek-e a rák különböző formáitól, és ha igen, hogyan is néz ki egy tumoros megbetegedés egy ennyire egyszerű élőlény esetében.
   A Thomas Bosch vezette kutatócsoport a már említett két szakértő közreműködésével ezen a vonalon vizsgálódott tovább. Kutatásuk kereszttüzében egy rendkívül ősi, nagyon különös állatcsoport, a csalánozók közé tartozó hidrák álltak. A szakértők az édesvízi állatok őssejtjeit és szövetfejlődésük szabályozásának módját vizsgálták, és két fajban is polipokra, vagyis jóindulatú szöveti túlburjánzásokra akadtak.
   A kutatók a daganatok sejtszintű okait is felderítették, és igazolták, hogy olyan őssejtek állnak a háttérben, amelyek a nemi differenciálódásért felelnek, feladatuk elvégzését követően azonban nem távolítódnak el a szervezetből programozott sejthalál útján. Érdekes módon a tumorok kizárólag a nőnemű hidrákban alakulnak ki, és szövettanilag nagy hasonlóságot mutatnak az emberi petefészekrákkal.
   Bosch szerint a rák hidrákon való tanulmányozása rendkívül fontos információkkal szolgálhat a daganatos betegségek történetével kapcsolatban, és hozzásegíthet a tumorok kialakulásához vezető komplex folyamatok megértéséhez.
   - Kutatásunk egyik nagy tanulsága, hogy a rák elleni háborút valószínűleg sosem nyerhetjük meg. Ugyanakkor az ellenség múltjának felderítése a legjobb módszer arra, hogy a csaták egy részében győzedelmeskedjünk – mondta a kutató.