A globális éghajlatváltozás nem csak az időjárás kiszámíthatatlanságát növeli, de a légkör szén-dioxid-tartalmának növekedése a mezőgazdasági termények tápértékét is veszélyezteti egy új nemzetközi kutatás szerint.

   Kísérletekkel mutatták ki, hogy a rizs és a búza cink-, vas- és fehérjetartalma akár 10 százalékkal is csökkenhet 2050-re, ez pedig hátrányosan befolyásolhatja emberek millióinak az egészségét.

   A kutatók két évtizede igyekeznek nagy léptékű kísérleti modelleket kidolgozni, hogy a hatást pontosan megvizsgálhassák. Most egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült globális elemzést végeznie japán, ausztrál és amerikai kísérletek alapján. Szabad mezőkön termesztettek 41 különböző gabona- és hüvelyesfélét. A szén-dioxid szintje olyan volt, mint amilyet a 21. század közepére jósolnak – írta a BBC hírportálja.
   A búza és a rozs cink-, vas- és fehérjetartalma, a szójabab és a takarmányborsó cink- és vastartalma jelentősen csökkent a kutatók szerint. Becsléseik alapján ez az akár tízszázalékos visszaesés a világon sok millió ember egészségét veszélyeztetheti. A világ népességének körülbelül egyharmada jelenleg is vas- és cinkhiánytól szenved. Ezekből a gabonafélékből és hüvelyesekből csaknem kétmilliárd ember jut a vas és a cink legalább 70 százalékához, tehát a tápanyagtartalom csökkenése azért aggasztó, mivel tovább növelheti a hiány.
   Egyes termények, például a rizs különböző fajtái igen eltérően reagáltak a szén-dioxidra, tehát van remény, hogy kialakíthatók olyan változatok, amelyek kevésbé érzékenyek a szén-dioxidra, így nem veszítenek tápanyagtartalmukból.
   A szén-dioxid tápanyagcsökkentő hatása újabb csapást jelent a világ élelemtermelésére. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) legutóbbi jelentése szerint a mezőgazdasági termelés megszenvedi az emelkedő átlaghőmérséklet is: a kukorica, a búza és a rizs termelése csökkenni fog az évszázad folyamán.