Túl sok húst, felvágottat, sajtot, tojást eszünk. Magyarországon a családok ökolábnyomának 42%-át a táplálkozás teszi ki, különösen a húsfogyasztás szerepe jelentős. A világszerte megnövekedett húsfogyasztás kiemelten veszélyes a Föld állapotára.

   Minden emberi tevékenység használ föld-, vagy halászati területeket. Az ökológiai lábnyom ezeknek a területeknek az összessége. Tegnap tartották világszerte a Föld napját, amelynek alkalmából különféle eseményeket rendeztek.

   Az ötletet John McConnell vetette fel 1969-ben egy UNESCO konferencián, San Franciscóban. A Föld napját első ízben 1970. március 21-én tartották, ami az északi féltekén a tavasz első napja. Ezeken a napokon világszerte számos rendezvénnyel, de talán még ennél is fontosabb, hogy egyéni kezdeményezésekkel tesznek a környezettudatosabb életért egyre többen.
   A hazai Föld Napja Alapítvány felhívására idén is legyen húsmentessé kívánták tenni a Föld napját, ha csak egyetlen napra is. Félmillióan csatlakozó estén egyetlen nap alatt két tonnával kevesebb szén-dioxid kerül a légkörbe. Az állattenyésztésnek ugyanis nagyobb a légszennyező hatása, mint a légi szállítmányozásnak. Az állatok a hatalmas ürülékképzés miatt olyanok a Föld klímájának, mint a füstölgő gyárkémények.
   A húsipar túlkínálatával túlfogyasztásra ösztönöz, ami árt egészségünknek és a környezetnek is. A világ hústermelése több mint kétszer annyival nőtt az elmúlt 40 évben, mint a Föld népessége. A növekvő húsigény miatt termőfölddé alakítjuk az erdőket, pazaroljuk az energiát, az édesvizet, és gyorsítjuk az éghajlatváltozást. Ezért az alapítvány azt javasolja, hogy legyen ezentúl minden héten Föld napja, ne csak egyszer egy évben.     Hetente legalább egy nap ne együnk húst, ezzel azután jelentősen csökkenthetjük ökolábnyomunkat, személyenként évi 100 kg-mal kevesebb éghajlatot károsító szén-dioxid kerül a légkörbe.