A majmoknál már kiderült, mi a lassabb öregedés titka
A szikár, kevés felesleges kalóriát fogyasztó emberek a közhiedelem és a tapasztalatok alapján is tovább élnek. S bár az evés élvezete nagy örömöt okozhat az embernek, sok betegség, sőt az idő előtti öregedés okozója is a túltápláltság.
Mindezt majmokon bizonyították a tudósok. Tapasztalatuk alapján elmondható, jelentősen csökken a halálozási arány és az öregedéssel összefüggő betegségek előfordulása a kalóriamegvonásos étrenden lévő majmoknál.
A Wisconsin-Madison Egyetem 25 évvel ezelőtt megkezdett vizsgálata egyike az Egyesült Államokban jelenleg is folyó két hosszú távú kutatásnak, amely a kalóriamegvonásos diéta hatásait kíséri figyelemmel a főemlős állatoknál. A 76 rhesusmajmot vizsgáló tanulmány legújabb eredményeit a Nature Communications című tudományos folyóiratban közölték.
Amikor az állatok elérték a 7-14 éves kort, a kutatók olyan étrendet állítottak össze számukra, amely az addiginál 30 százalékkal kevesebb kalóriát tartalmazott. A kontrollcsoportba tartozó majmoknál, amelyek annyit ettek, amennyit csak akartak, a betegségek kialakulásának kockázata 2,9-szer, a halálozásé pedig háromszor volt magasabb, mint a kalóriamegvonásos diétát folytató társaiknál.
A kutatók továbbá már a tanulmány megkezdése utáni hat hónapban diabéteszt észleltek a kontrollcsoport majmainál, amikor azok még bőven erejük teljében voltak. A tanulmány egyik szerzője, Richard Weindruch szerint az eredmények azt bizonyítják, hogy az alacsonyabb rendű organizmusoknál tapasztalt hatások a főemlősökre is vonatkoznak.
A kalóriamegvonás fogalma nagyjából két évtizeddel ezelőtt került be a köztudatba, amikor néhányan 30 százalékkal csökkentették kalória-bevitelüket, hogy lassítsák az öregedéssel járó betegségeket. A kalóriamegvonás gyakorlatilag az anyagcsere újraprogramozását eredményezi. Minden olyan fajnál, amelynél kimutatták, hogy a módszer lassítja az öregedést és a vele járó betegségeket, az energiaszabályozásban ment végbe változás, és a sejtek, illetve az organizmus azon képességében, hogy a kor előrehaladtával reagáljon a környezeti változásokra.







