Mindenki ismeri az érzést, hogy mennyire tompán, nehezen működik az agya amikor egy átdolgozott, átszórakozott éjszaka után pár órányi alvással kell tanulnia, dolgoznia. A helyzet még ennél is rosszabb.

   Az alváshiány sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mint korábban gondolták, az agysejtek elhalását okozhatja – mutatták ki amerikai kutatók állatkísérletekben.

   Egerekkel folytatott kísérletek szerint a hosszantartó alváshiány bizonyos agysejtek 25 százalékának elhalásához vezet – írták a Pennsylvaniai Egyetem orvostudományi karának kutatói a The Journal of Neurosience című folyóiratban megjelent tanulmányukban.
Ha ez igaz az emberek esetében is, haszontalan lehet bepótolni a kevés alvást, állítják a kutatók, akik úgy vélik, hogy a jövőben lehetséges lesz kifejleszteni egy olyan gyógyszert, amely védi az agyat az alváshiány mellékhatásaitól.
   A tudósok az egereket ébren tartották, hogy előidézzék a modern életben előforduló éjszakai műszakokkal, késő estékbe nyúló munkaidővel összefüggő alváshiányt. Tanulmányozták az állatok azon agysejtjeit, amelyek az agy éberállapotban tartásáért felelősek. Többnapos alváshiány nyomán. amely leképezte az éjszakai munkát végzők alvásritmusából fakadó napi átlag négy-öt órányi alvás következményeit, az egerek elvesztették agysejtjeik 25 százalékát az agytörzsben.
   A szakemberek szerint ez az első bizonyíték arra, hogy az alváshiány az agysejtek elvesztéséhez vezethet.
Sigfrid Veasey, az Alvás és Cirkadián Neurobiológiai Központ illetékese szerint a következő lépés az lesz, hogy váltott műszakban dolgozó, elhunyt emberek agyát fogják vizsgálni, hogy bizonyítékot találjanak az agysejtek bárminemű pusztulására.