Az utazással, természeti népekkel, egyes kultúrák táplálkozási szokásaival is foglalkozó tévéműsorokban már sokszor láthattuk, hogy világszerte meglehetősen sokfelé megszokott a rovarok fogyasztása. Jó lesz viszolygásunkat félretenni.

   Ahogy növekszik a világ népessége a Földön, úgy kerül mindinkább előtérbe a sokmilliárd ember táplálásának nehézsége. A ganajtúró bogarak és a hangyák jelenthetik a megoldást a jövő élelmiszerellátási problémáira – állítják brit kutatók.

   Ken Spears, a London South Bank University ételtechnológusa szerint a rovarokkal való táplálkozás, amely bevett gyakorlatnak számít a világ számos pontján, nem csupán az élelmiszerhiány problémáját oldaná meg, hanem biztosítaná, hogy az emberek elegendő fehérjéhez és ásványi anyaghoz jussanak.
   A projekt keretében a kutatók kiszárítják, és finom porrá őrlik a rovarokat vagy azok lárváit, hogy lisztet készítsenek belőlük, amelyet azután csokoládéval, krémsajttal vagy különböző fűszerekkel vegyítenek, olyan keveréket nyerve, amelyből háromdimenziós nyomtatással ízletes ételeket tudnak készíteni – tette közzé a hírt az MTI.
   Spears szerint a szakemberek ez idáig kénytelenek voltak a Nagy-Britanniában előforduló rovarokra szorítkozni, így például házi lisztbogár lárváinak őrleményét vegyítették fondanttal, hogy tortákra szánt cukormáz bevonatot készítsenek, de a jövőben szeretnének fehérjében gazdagabb fajokkal dolgozni és jóval kifinomultabb alakzatokat, illetve bonyolultabb ételeket is létrehozni.
   A kutatók reményei szerint, ha kívánatos formában tálalják a rovarokat, akkor több ember lesz hajlandó enni belőlük. A rovarok gazdag fehérje-, vitamin- és ásványianyag-forrást jelenthetnek. Egy ganajtúró bogár például több vasat tartalmaz, mint egy szelet steak, és négy tücsökben annyi kalcium van, mint egy pohár tejben – olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában.
   A kutatók azt remélik, hogy a jövőben jóval egzotikusabb, és magasabb fehérjetartalmú rovarokat – például dél-afrikai mopaneférgeket – is bevonhatnak a kisérletekbe, hogy az előállított ételek még több tápanyagot biztosíthassanak az embereknek, és akár a katasztrófa sújtotta területeken is be lehessen vetni őket élelmiszerforrásként.