A denevérekhez mindenféle hiedelem kapcsolódik, sokan félnek tőlük, rettegnek attól, hogy azok repülés közben a hajukba ragadnak. Ennek persze jószerével semmi alapja sincs, ahogy rossz hírük is egy sor kitaláción alapszik.
 
   A denevérek igen hasznos állatok. Éppen ezért jó hír, hogy több évtizedes csökkenés után több mint negyven százalékkal nőtt az európai denevérpopuláció 1993 és 2011 között.

   Mindez az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) közölte a héten. A szervezet eddigi legátfogóbb tanulmányában kilenc ország – köztük Magyarország – hatezer olyan élőhelyét vizsgálták meg, ahol a 45 európai denevérfajból 16 alszik téli álmot.
   Két denevérfaj, a bajuszos denevér és a Brandt-denevér egyedeinek száma jelentősen szaporodott, nyolcnál pedig mérsékelt populációnövekedést tapasztaltak. Három faj egyedszáma stabil maradt, kettővel kapcsolatban azonban nem egyértelmű a kép. Egyetlen fajnál találtak visszaesést: a szürke hosszúfülű denevér egyedeinek száma csökkent.
   Az európai denevérpopuláció nagyon megszenvedte a 20. század második felét. Az intenzív mezőgazdasági termelés, pihenőhelyeik elpusztítása és az öreg házak gerendáinak mérgezőanyagokkal történt kezelése miatt jelentősen csökkent a denevérek száma. Ugyanakkor a most gyarapodó tendenciát mutató denevérfajok közül sok továbbra is ritkának és sérülékenynek számít, és újabb veszélyforrás számukra a klímaváltozás.
   Az ultrahanggal tájékozódó, éjszaka röpködő emlősök alapvető szerepet töltenek be az ökoszisztémában. A rovarral táplálkozó denevérek a szúnyogokat és a gabonát veszélyeztető kártékony rovarokat pusztítják, a gyümölcsevő denevérek pedig kulcsfontosságúak a trópusi őserdők és sivatagok növényinek beporzásában, ráadásul fontos szerepük van a magvak szétszórásában is, azokat ugyanis ürülékükkel hordják szét.