A tévék, rádiók, újságok híradásaiból oly mértékben ömlik ránk a rossz hír, hogy az már sokaknak szó szerint az idegeire megy. A mondás szerint, ami nem öl meg, az megerősít, ezt egy új kutatás is igazolja.

   A Tel Aviv Egyetem tudósai szerint a folytonosan hozzánk érkező negatív hírek éppen, hogy ellenállóvá tesznek minket a szomorú dolgokkal szemben – írta a hazipatika.com egészségügyi szakportál.

    Amint azt a kutatást vezető dr. Moshe Shay Ben-Haim kifejtette, a rossz hangulat általában negatívan befolyásolja a felfogásunkat. Ha azonban folyamatosan kitesszük magunkat a rossz híreknek, akkor egy idő után már megszabadulunk az általuk keltett nyomasztó érzéstől, és sokkal jobb kedvünk lesz.
   Az izraeli egyetem szakértő csapata olyan kísérletet végzett el, amelyben semleges és negatív töltetű szavakat írtak le különböző színnel, és megállapították, hogy általában tovább tartott a negatív szavak színét beazonosítani, mint a semlegesekét. Ennek a kutatók szerint az lehet az oka, hogy a negatív szavak vagy nyugtalanítóak, vagy fenyegetőek, és ezek miatt a negatív érzések miatt kevesebb mentális tartaléka marad az embernek arra, hogy beazonosítsa a szöveg színét.
   A szakemberek azonban azt is megfigyelték, hogy ha ugyanazt a negatív szót kétszer is mutatták az alanyoknak, akkor ők már azonnal meg tudták mondani, milyen színű, vagyis az ismétlés hatására elveszítette negatív töltetét a szó, és már nem tűnt sem nyugtalanítónak, sem fenyegetőnek.
   A vizsgálati alanyoknak ezután egy kérdőívet is ki kellett tölteniük, és ennek során arra derült fény, hogy akik csak egyszer látták a negatív töltetű szavakat, azok rosszabb hangulatba kerültek, és ennek következtében a kérdőívet is tovább tartott kitölteniük, míg azok, akik ismétlődve látták a negatív szavakat, túllendültek a rossz hangulatukon, és így a kérdőívet is könnyebben kitöltötték.
   A kutatók abban bíznak, hogy az Attention, Perception and Psychophysics című lapban közölt új ismeretek valamennyire közelebb visznek minket ahhoz, hogy jobban megértsük az emberi érzelmek természetét.