Savasat, vagy menteset?

Alig van orvos, aki ne hívná fel a figyelmet a megfelelő mennyiségű víz ivására. A legtöbben egyenesen napi több liter elfogyasztását ajánlják. Sokan nem szeretnek tisztavizet inni, legfeljebb csak ásványvizet.

   A szakértők szerint napi akár három liter vizet is érdemes meginnunk, hogy egészségesek legyünk. Ma is vita tárgya, hogy a szénsavas vagy a szénsavmentes víz jobb-e a szervezetünknek – ezt vizsgálta írásában a napidoktor.hu 

   Az ásványi anyag tartalom nagyjából ugyanaz a kétféle vízben, a szervezet működése és a táplálkozás szempontjából kedvező összetételben és mennyiségben tartalmaznak ásványi anyagokat, makro- illetve mikro elemeket. Ahhoz, hogy egy vizet természetes ásványvíznek nevezhessenek, szigorú követelményeknek kell megfelelnie. Védett vízadó rétegből kell származnia, eredendően tiszta, szennyeződésmentesnek kell lennie, összetétele ismert és állandó, az összetevői csak meghatározott mennyiségben fordulhatnak elő, egészségre kedvező hatása kell, hogy legyen ásványi anyag és nyomelem-tartalmának köszönhetően.
   Előírás, hogy meg kell felelnie bizonyos mikrobiológiai követelményeknek, nem szabad kezelni – eltekintve néhány, fizikai eljárástól – és idegen anyagot sem lehet hozzáadni, leszámítva a szén-dioxidot. Palackozni az eredeti forrás vagy kút helyén kell a tisztaság megőrzése érdekében.
   Az ásványvíz lehet természetes és mesterségesen szénsavval dúsított. A természetes szénsavas ásványvizekben a szénsavbuborékok mérete egyforma és egyenletesen oszlanak el, ezért felszívódásuk lassú és a hatásuk elhúzódó. Nem egyformák viszont a buborékok a mesterségesen dúsított ásványvízben. Egyenetlenek, ennek következtében a buborékok gyors felszabadulása miatt előfordulhat a gyomor és a belek puffadása.
   A szénsavnak nyál-elválasztást ingerlő hatása van, melyet már a szájban érzékelünk. A nyál- és gyomorsav elválasztás fokozása étvágynövelő és emésztést elősegítő hatású, ezért ajánlott étkezés előtt fél órával fogyasztani a szénsavas vizeket. Intenzív hatásuk, hogy növelik a vesék kiválasztó tevékenységét, gátolják a kőképződést. A vízben levő ásványi anyagok és nyomelemek pedig szükséges kiegészítői a táplálékkal szervezetbe kerülő elengedhetetlen napi mennyiségeknek.
   Az ásványvizekben leggyakrabban előforduló ásványi anyagok a kalcium, a kálium, a magnézium, nátrium, fluor, króm, jód, foszfor, vas, króm, mangán, cink, kobalt, réz, bór, szulfát, metabórsav és a hidrogén-karbonát. A szénsavas vizek oltják legjobban a szomjúságot, valamint segítik a vizelet-kiválasztást, a húgyutak átöblítését, és gyomorgörcsoldó hatásuk is van.
   Nem ajánlott azonban a refluxban szenvedőknek és a puffadásra hajlamosaknak. A szénsav ugyanis a szén-dioxid vízben oldott változata, mely kis mennyiségben serkenti a vesék kiválasztó tevékenységét és gátolja a veseképződést. Rendszeres fogyasztása azonban vezethet gyomorsav-túltengéshez, puffadáshoz és csontritkuláshoz is, mert kalciumot is elvon a csontokból. A szénsav erősen savasító hatással van szervezetünkre, ha nem savasítjuk direkt szervezetünket, erősebb marad az immunrendszerünk.
   Mégis, lényegében mindegy, melyik vizet fogyasztja egy egészséges ember. Tévedés, hogy a szénsavmentes ásványvizek egészségesebbek a szén-dioxiddal dúsítottaknál. Ízlés dolga, ki melyiket szereti jobban. Mivel a szénsav gyenge sav, még segíti is az emésztést – írta a napidoktor.hu