Néha nehezen felfogható dühkitörések vétlen elszenvedői lehetünk, akár utazunk, autót vezetünk, sorban állunk, vagy éppen szórakozásként teniszezünk. Ha el nem is fogadjuk, mostantól könnyebb lesz megértenünk mások dühét.

   Egy nemrég közzétett kutatás eredményei feltárták, hogy azok a személyek sokkal hajlamosabbak dühbe gurulni, akik fiatalok, gyermekeik vannak vagy kevésbé iskolázottak.

   A Torontói Egyetem szociológiai karának professzora, Scott Schiemann vezetésével végzett kutatás több mint 1000, 18 évnél idősebb amerikai adatait vizsgálta át olyan szempontok szerint, amelyek a haraghoz társítva elemezték az egyének társadalmi helyzetét és társadalmi mintázatát.
   A düh legerősebb előrejelző tényezője az idővel való küzdelem, emiatt különösen a harag olyan alacsonyszintű formái alakulnak ki legkönnyebben, mint az idegesség. A gyermeknevelés is a haraghoz társítható tényező, de érdekes módon a haragos viselkedés, a dühösség, leginkább kiabálás formájában sokkal jellemzőbb a nőkre, mint a férfiakra, azaz az édesanyák, úgy tűnik, érintettebbek ezen a téren.
   Az iskolapadban eltöltött idő is meghatározó azt tekintve, mennyire hajlamos valaki dühbe gurulni. Akik rövidebb ideig tanultak, kevesebb évet töltöttek el oktatási intézmények tanulóiként, azok inkább hajlamosak haragra gerjedni. A tanultabbak ellenben kevésbé, és inkább próbálnak az egyébként stresszt kiváltó helyzet megváltoztatására, uralására megoldásokat találni.
   Az anyagi nehézségekkel gyakrabban küzdők is többször gerjednek haragra, mint a stabilabb pénzügyi háttérrel rendelkezők – olvasható az egeszsegtukor.hu írásában.