Az európai férfiak átlagmagassága valamivel több mint száz év alatt 167-ről 178 centiméterre nőtt. A tanulmány az 1870-es évek eleje és az 1980 közötti időszakot vizsgálta 15 európai állam 21 év körüli férfinépességének adatait elemezve.

   Csak a férfiak magasságváltozását tanulmányozták, mert elegendő mennyiségű női adathoz történelmi távlatban igen nehéz lett volna hozzájutni – magyarázták a kutatók az Oxford Economic Papers című online szaklapban.

   A várakozásokkal ellentétben a kutatók azt fedezték fel, hogy a növekedés éppen a második világháború és az 1929-1933-as világgazdasági válság között gyorsult fel, amikor a szegénység, az élelem egyenlőtlen elosztása és a háború utáni nehézségek miatt pont az ellenkezőjét tételezték volna fel.
   Az utóbbi évtizedekben az életkor szerint feljegyzett magassági adatokra, korábban a katonai összeírások és a toborzások alkalmával végzett mérésekre támaszkodtak a kutatók. Átlagosan 11 centiméter növekedést tapasztaltak a vizsgált periódusban, ám az eredmények országonként eltérőek voltak. Spanyolországban például 12 centiméterrel lettek magasabbak a férfiak: az 1871-75-ben mért 163 centiméterről száz év alatt 175-re nőttek, míg Svédországban ugyanekkor 170-ről 180-ra. Azt is felfedezték, hogy sok európai országban, köztük Nagy-Britanniában és Írországban, a skandináv országokban, Hollandiában, Ausztriában, Belgiumban és Németországban egyértelműen gyorsult a termetnövekedés a két világháború közti, a nagy gazdasági világválságot is felölelő korszakban.
   - Ez azért megdöbbentő, mert ekkor messze volt még, hogy a modern orvostudomány nagy vívmányait és az országos egészségügyi szolgáltatásokat széles körben élvezhessék – mondta Timothy Hatton, a kutatás vezetője, az Essexi Egyetem közgazdaságtan-professzora, aki szerint a csecsemőhaladósági ráták javulása mellett a növekedés másik lehetséges oka, hogy a termékenység jelentősen csökkent a vizsgált időszakban, és korábbi tanulmányok arra utaltak, hogy a kisebb gyerekszám összefügg a nagyobb testmagassággal.
   A magasság növekedéséhez más tényezők, például az egy főre jutó magasabb jövedelem, a lakás- és életkörülmények egészségesebbé válása, a táplálkozás, a helyes életmód hatékonyabb oktatása és a javuló szociális és egészségügyi szolgáltatások is hozzájárultak.