A korszerűtlen táplálkozás, mozgásszegény életmód, a veleszületett hajlam sok embernél válthatja ki a 2-es típusú cukorbetegséget. Általában felnőtt korban, harminc év felett alakul ki, de egyre több elhízott gyereknél is jelentkezik.

   Több gyümölcs, különösen áfonya, alma és szőlő fogyasztása csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, ám a gyümölcslének nincs ilyen hatása – állapította meg egy friss nemzetközi kutatás.

   Ennél a betegségnél, amelyet inzulinrezisztenciának is neveznek, a szervezet sejtjei nem reagálnak megfelelően a hasnyálmirigy termelte inzulin hormonra, mely a vércukor szintjét szabályozza. A betegséget az is okozhatja, hogy a hasnyálmirigy nem bocsát ki megfelelő mennyiségű inzulint, ezért a vérben rendellenesen megnő a cukormennyisége.
   A kutatók több mint 187 ezer amerikai étrendjét vizsgálták meg – tudósított a BBC a British Medical Journalban frissen megjelent tanulmányról. Három különböző, nagy létszámú vizsgálat során ápolóktól és egészségügyi dolgozóktól felvett adatokat elemeztek brit, amerikai és szingapúri kutatók, hogy megnézzék, van-e kapcsolat a gyümölcsevés és a 2-es típusú cukorbetegség között.
   A kutatás résztvevőinek 6,5 százalékánál, vagyis a 187 382 személyből 12 198-nál alakult ki 2-es típusú cukorbetegség. A vizsgálat kérdőíves kikérdezésen alapult, melyben a résztvevők négyévente beszámoltak arról, átlagosan milyen gyakran fogyasztottak az egyes gyümölcsökből egy-egy adagot. Rákérdeztek a szőlőre (mazsolára), az őszibarackra, a szilvára, a sárgabarackra, a banánra, a dinnyére, az almára, a körtére, a narancsra, a grépfrútra, az eperre és az áfonyára.
   Kiderült, hogy heti három adag áfonya, szőlő vagy mazsola, alma és körte jelentősen csökkenti a cukorbetegség kockázatát. Ugyan ez minden gyümölcsről elmondható, az utóbbiak azonban különösen hatékonynak bizonyultak.
   A kutatók szerint a kedvező hatás az antociánok vagy flavíliumok egy, a gyümölcsökben is előforduló, vízoldékony színvegyület magas szintjének tulajdonítható. Az antociánokról kimutatták, hogy egereknél segíti a vércukor felvételét. Ugyanezt a hatást kiváltó, természetes polifenolokat is tartalmaznak ezek a gyümölcsök.   
   Amikor azonban a gyümölcslevek fogyasztását vizsgálták, azt találták, hogy némileg emelkedett a 2-es típusú cukorbetegség kockázata. Úgy becsülték, ha a heti gyümölcslé-adagot teljes gyümölcsök evésével helyettesítenék, jótékonyan hatna az egészségre.
   Ha például áfonyára cserélnék a dzsúszt, a cukorbetegség esélye 33 százalékkal esne, szőlővel és mazsolával, 19, almával és körtével 13 százalékkal csökkenthető a betegség kockázata. Ha bármilyen teljes gyümölcsöt, akár narancsot, őszibarackot, szilvát vagy kajszit fogyasztana az ember gyümölcslé helyett, az 7 százalékos kockázatcsökkenéssel járna.
   Qi Sun, a tanulmány szerzője, a Harvard Egyetem közegészségügyi karának kutatója szerint a gyümölcslevekben kevesebb jótékony hatású összetevő található, mint a teljes gyümölcsben. Ezen felül a folyadékot gyorsabban emészti a szervezet, így az italok cukortartalma sebesebben emeli a vércukor és az inzulin szintjét.
   A brit Diabétesz Intézet vezető kutatója, Matthew Hobbs szerint a tanulmány eredményeit körültekintéssel kell kezelni, hiszen például a kérdőívre írt válaszok nem teljesen megbízhatóak, az ember bizonyos elfogyasztott ételekre jobban emlékszik, mint másokra.
   Kamlesh Kunti, a Leicesteri Egyetem diabéteszkutatója szerint a tanulmány bizonyította, hogy bármilyen gyümölcs fogyasztása csökkenti a cukorbetegség kockázatát. – A hivatalos ajánlás napi öt adag zöldség és gyümölcs fogyasztását javasolja – fűzte hozzá Kunti.