Aki már egyszer is szenvedett migrénes fejfájásban, aligha szeretné újra megélni azt az állapotot. Ugyanakkor a legtöbb erre hajlamos embernél a migrén, ha tetszik, ha nem, időnként visszatér.

   Az első feljegyzéseket a migrénről az egyiptomiaknál találták a kutatók mintegy ezer évvel Krisztus előttről. Az időszámításunk előtt 460–370 között élt Hippokratész már pontos leírást is adott tünetetekről.

   A migrén biztos jeleként a beteg fényjelenséget lát, amikor ez a fényjelenség alábbhagy, heves fejfájás kezdődik a jobb halántéknál, majd az egész fej és a tarkó területén. Súlyosabb esetben hányással járhat, de ezzel együtt általában kerül a fejfájás enyhül. A migrén szó Gallen görög orvos által megalkotott fogalomból a féloldali fejfájás elnevezéséből – hemigrania – ered.
   Most kiderült, hogy szerkezeti különbségek mutathatók ki a migrénes betegek és az egészséges emberek agya között – állítja meg egy dán tanulmány. A Neurology című szaklapban megjelent írásban húsz különböző kutatás adatait elemezték dán tudósok – adta hírül a BBC. A migrénesek agyának fehérállományában elváltozásokat és apró károsodásokat fedeztek fel, azonban az eltérések okai és hatásai egyelőre nem ismeretesek. A tudósok szerint újabb kutatások szükségesek a felfedezés magyarázatához.
   - A migrén összefüggést mutat az agy szerkezeti eltéréseivel, ám nem tudjuk, hogyan és miért – magyarázta Messoud Ashina, a Koppenhágai Egyetem ideggyógyásza.