Egyes virágok az emberekhez hasonlóan nyugovóra térnek naplemente után. Éjszakára a tulipánok és a mályvacserjék éppúgy bezárkóznak, mint a piros gyűszűvirágok vagy a kikericsek.

   Nagy talány, hogy miért alszanak a virágok. A legtöbb tudós szerint azért, mert kellőképpen fejlettek és az alvás természetes viselkedés ez a részükről. 

   A  a növények egyes részeinek, különösen a lomb- és virágleveleknek a fény és sötétség időszaki változása okozta mozgása, a niktinasztia, amelyet a növények alvásának is neveznek. Ismert a jelenség mögött mechanizmus is, sötétben és hűvösben a virágok legalsó szirmai gyorsabban növekednek, mint a legfelsők, és ennek kényszerítő hatására a virág becsukódik.
   A tudósok véleménye eltér azonban arról, hogy miért fejlődtek így bizonyos növények, mások meg nem. A LiveScience.com tudományos hírportál emlékeztet Charles Darwin elméletére, amely szerint a növények azért zárkóznak be éjszakára, hogy csökkentsék az elfagyás veszélyét. Más kutatók viszont abban látják a magyarázatot, hogy a niktinasztikus virágok az álomba merüléssel energiát és valószínűleg illatot tartalékolnak a nappali időszakra, amikor a beporzást végző rovarok a legtevékenyebbek.
   Akad olyan vélemény is, hogy a virágok ezzel elejét veszik annak, hogy pollenjeik megteljenek nedvességgel és nehézzé váljanak a hajnali harmattól. A rovarok könnyebben tudják szállítani a száraz virágport, következésképpen a becsukódás a sikeres szaporodás valószínűségét hivatott növelni.
   Egy felvetés szerint a niktinasztia tulajdonképpen magasan fejlett, kifinomult védekezési mechanizmus, amelyet a növény a sötétben rá leselkedő ragadozók elhárítására vet be. Azzal ugyanis, hogy összezárja a virágait, áttekinthetőbbé teszi a terepet, például a kertet az olyan éjszakai vadászok számára, mint a bagoly és azok így biztosabban csaphatnak le a növényevőkre.