Aki meg akar felelni rohanó korunk kihívásaink, egyértelműen a pihenésére szánt idejéből kell lecsípnie, hogy teljesíthesse mindazt, amit vállalt, vagy elvárnak tőle. Legtöbben az alvásidejüket rövidítik meg.

   A mai ember két órával kevesebbet alszik, mint a száz éve élt elődje, és a nők között több a rossz alvó, mint a férfiak körében.

   Egyebek mellett ez derül ki a Benyovszky Orvosi Központ által az alvászavarok hátterének feltárására indított kutatási program eddigi eredményéből. Az első lépésként ezer felnőttre kiterjedt vizsgálat alapján összegezhető e megállapítás – mondta G. Németh György, az intézmény igazgatója az MTI-nek.
   Az elemzések szerint ugyanis a nőkre a család ellátása és a munkahelyen a megfelelés kettős kényszere miatt általában fokozott nyomás nehezedik, ami sokszor rejtett, de állandó stresszként zavarhatja a nyugodt alvást. A rossz alvásban több más körülmény között szerepe lehet a női szervezet hormonális ingadozását kísérő tünetcsoportoknak is.
   A kutatási program beindítását az igazgató szerint az indokolta, hogy a tapasztalat szerint az alvás minősége kihatással van általános közérzetünkre, teljesítményünkre. A szakember úgy látja, hogy a mai korra jellemző pörgés, a vele járó kaotikus életvitel a jó alvás ellen hat. A mai ember a villany, tévé, számítógép, és egy sor más az álomba szenderedés helyett az ébrenlét elnyújtására csábító technikai vívmány következtében eleve átlag két órával kevesebbet alszik, mint a száz éve élt elődje.
   A gyorsított tempó egészségromboló hatásának ellensúlyozására ugyanakkor nem épült be életvitelünkbe olyan kultúra, mint például a belső harmóniát elősegítő, napi akár néhány perces meditáció. Így jelenleg már nálunk, ahogy Európa más országaiban is minden harmadik ember valamiféle alvászavarra panaszkodik.
- A kialvatlanság következményeként az ember ingerültté, türelmetlenné válik, ami egyfajta ragályként terjedve hozzájárul a manapság tapasztalható általános ideges közhangulat, a mérgezett légkör kialakulásához. E társadalmi hatásán felül kézzel foghatóbb, hogy az alvászavar nyomán évi milliárdos nagyságrendű károk keletkeznek, például a közúti balesetek hat százaléka a volánnál az elalvásra, a szétszórt figyelemre vezethető vissza – hangsúlyozta G. Németh György.