Morbus hungaricus, vagyis magyar kór. Az elnevezést eredetileg egy J. Eychmann nevű marburgi orvos használta az 1556-ban Magyarországon állomásozó császári katonák között pusztító betegségre.

   Ez pedig a kiütéses tífusz volt. A későbbiekben azonban egy másik betegség, a tuberkulózis elnevezéseként vált használatossá. Pár éve azt hittük, örökre elfelejthetjük e betegséget, aztán újra felütötte a fejét.
   Magyarországon sikerült a tuberkulózisos (tbc) megbetegedések számát csökkenteni, az európai régióban azonban évente 78 ezer ember betegszik meg gyógyszerrezisztens tbc-ben, amely betegség ellenáll a leginkább hatásos tbc elleni gyógyszereknek – derült ki Masoud Dara-nak, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértőjének a budapesti konferencián ismertetett adataiból.
   Kiderült, hogy a 2011-ben a regisztrált betegek 6,2 százaléka egyben HIV-pozitív is volt, és az európai régió az egyetlen, ahol emelkedik a HIV-betegek száma. A régión belül Magyarországon viszonylag kevés az új tbc-s megbetegedés, a problémát inkább az jelenti, hogy nehéz azokat megtalálni, akik a leginkább érintettek lehetnek ebben a betegségben.
   A regionális vezető utalt a múlt évi WHO-jelentésre, amely kitért többi között a megelőzésre és a kezelésre fordított pénzügyi források jobb csoportosítására, továbbá arra, hogy javítani kell a tbc-s betegek ambuláns ellátását, és át kell alakítani a laboratóriumi hálózatot. Véleménye szerint nem az egész lakosságot, hanem a rizikócsoportba tartozókat kell célzottan szűrni.
   Magyarországon a legnagyobb mértékű szűrés az 1970-es években volt, akkor hétmilliónyian vettek részt a szűréseken, tavaly 2,1 millió embert vizsgáltak. A csökkenést az indokolja, hogy jelentősen visszaesett a betegek száma, így nem kellett elrendelni kötelező szűrést. A tbc nemcsak a tüdőt érintheti, megbetegítheti a gyomor- bélrendszert (ha fertőzött tej fogyasztásával kerül be a szervezetbe), a húgy- és ivarszerveket, a csontokat, a bőrt. A tbc tüdőn kívüli formái napjainkban, a fejlett társadalmakban ritkák.