Torokköszörülős időszakot élünk, tél van, majd elmúlik. A rekedtség valóban lehet a meghűlés, légúti fertőzés következménye, bár egy-egy jobb hoki, vagy kosármeccs után is karcossá válik az ember hangja.

   Mindezzel nincs is baj, de, ha elhúzódik a rekedtség, akkor annak hátterében már komolyabb elváltozások állhatnak, amelyek megfelelő kezelés nélkül csak rosszabbodnak. Nem árt ilyenkor orvoshoz menni.

   A rekedtség annak ellenére, hogy egyeseknek tetsző, szexi, többnyire a hangszalagok túlerőltetéséből fakad. Kiválthatja a hangos környezetben történő beszélgetés, kiabálás. Telente gyakori kiváltó ok a vírusfertőzés is. Gégegyulladás esetén a hangszalagok megduzzadnak, fokozott igénybevétel esetén a rekedtség tovább erősödhet.
   Rossz szokás, vagy betegségek tünete is lehet a krákogás, amely szintén a hangszálak túlerőltetésével jár, így gyakran ez okozza a tartós rekedtséget. Ugyanakkor a látszólag ok nélkül, tartósan fennálló rekedtség súlyos betegségeket, például gége-, vagy pajzsmirigydaganatot is jelezhet. Kialakulhat reflux betegség következtében is, melynek során a gyomorból visszacsorgó savas váladék reflexesen irritálja a felső légutak nyálkahártyáját, ezáltal hangszálakat is és rekedtséget okoz.
   Az erős dohányosoknál idővel a rekedtség állandóvá válhat, mert a dohányfüst hatására a hangszálakon vizenyő jelenik meg. A dohányzás hajlamosít a gégerákra is, ezért a kialakult rekedtség fül-orr-gégészeti vizsgálata feltétlenül indokolt. Pajzsmirigy megnagyobbodás, allergia és ritkább esetekben ideggyógyászati valamint belgyógyászati betegségek is okozhatnak rekedtséget.
   Szakemberek azt javasolják, hogy ha a rekedtség több hete tart, vagy nyelési panaszokkal, fájdalommal, köhögéssel társul, mindenképpen szakorvoshoz kell fordulni.