Alig van olyan édes süteményünk, amelybe ne reszelnénk narancs, vagy citromhéjat. Tesszük ezt némi lemosás után, vagy azt is elhagyva, mert úgyis kisül belőle a baktérium, vagy vírus.

   Gyümölcsfogyasztásunkban és vitaminpótlásunkban jelentős helyet foglalnak el a citrusfélék, a narancs, mandarin, klementin, vagy a citrom. A karácsonyi süteményeink is szinte elképzelhetetlenek a reszelt héjuk nélkül. Pedig van veszélyük.
   Kevesen tudják, hogy a távoli termőhelyekről hozzánk kerülő déligyümölcsök a 2-3 napos szállítás során megromlanának, ha a leszedés után nem látnák el felületüket a kiszáradást gátló védőréteggel.
   A külső felületkezelés engedélyezett gombaölő hatású növényvédő-szerek (például a gombaölő hatású ortofenilfenol, imazilil, tiabendazol, stb.) felhasználásával és viaszbevonással történik, de előfordul, hogy növényvédő-szer nélkül, csak viaszréteggel vonják be a gyümölcsöt. A viaszréteg lehet mesterséges vagy természetes viasz, az utóbbi általában méhviasz alapú. Azt mindenképpen tudni kell, hogy a Magyarországon forgalmazott friss citrusfélék héja biztosan viaszolt.
   Azt, hogy a gyümölcs csak viasz védőréteggel bevont, vagy mellette növényvédő-szerrel is kezelték-e, a termék címkéjén, vagy az üzletben a hozzá kapcsolódó feliraton, molinón – még a lédig gyümölcsök esetében is! – fel kell tüntetni! Ugyanígy azt is közölni kell a vásárlóval, ha a héj fogyasztásra alkalmatlan, mivel a növényvédő-szer a héj illóolajához kötődik és a viaszbevonás miatt később már nem lesz lemosható. Ha a felületkezelésre vonatkozó jelölés nem egyértelmű, javasolt körültekintően eljárni, és a héjat fogyasztásra alkalmatlannak tekinteni.
   Javasoljuk, hogy a süteménybe szánt citrusféle vásárlása előtt mindenképpen győződjünk meg arról, hogy az ízletes, jó illatú héj felhasználható-e, vagy sem. Kár lenne elrontani a finom karácsonyi ízeket, hogy az esetleges mérgezésről már ne is beszéljünk.