Rossz hír a rágcsálóktól irtózóknak éppúgy, mint a mezőgazdaságnak. Szuperegerek terjednek Európában.

   Van előnyük is, tanulmányozásuk ugyanis közelebb viheti a kutatókat a férfiak terméketlenségének megértéséhez. Kiderült, hogy a kelet-európai háziegér hímjének kromoszómáját viszi tovább párosodásuk után a nyugat-európai háziegér.
   Az így létrejött hibrid egéralfajnak olyan különleges tulajdonságai vannak, mint például az extra magas spermiumszám. A szuper kisemlős egyelőre Csehországban és Németország bajorországi régiójában terjed.
   Normális esetben a hibridizáció – amikor két alfaj egyedeinek párosodásából utód születik – a spermium minőségének gyengülésével, alacsonyabb ivarsejtszámmal jár a hím utódoknál. A nyugat-európai Mus musculus domesticus és a kelet-európai Mus musculus musculus közös utódainál azonban meglepő módon a normálisnál jóval nagyobb számú spermium termelődik.
   A háziegér két alfaja megőrizte azt a képességét, hogy egymás között szaporodjon, ami az adatok szerint legalább 6 ezer éve meg is történik. Norvégiától Bulgáriáig húzódik az a mintegy 20 kilométer széles észak-déli sáv, amelyen belül a keveredés zajlik, ebben a zónában élnek a hibrid háziegerek. Stuart J. E. Baird evolúcióbiológus elmondta, hogy e zóna cseh-bajor régiójában a kutatók egyre több olyan hím nyugati egeret találtak, amelynek Y kromoszómája a keleti egértől jött. Más szóval, amikor a nyugat-európai háziegér keleti társával párosodott, akkor az utódok a keleti hím kromoszómáját vitték tovább.
   Baird csoportja 212 egeret fogott be, majd vizsgálta hímivarsejtjeik minőségét és mennyiségét, ezen kívül pedig genotípusukat is megállapította. Az elemzés megmutatta, hogy a nyugat-európai háziegerek közül azok, amelyek a hibridizáció során átvették a keleti egér Y kromoszómáját, átlagosan 6 millióval nagyobb számú spermiummal rendelkeztek, mint bármelyik az eredeti két altípus közül.
   A további genetikai elemzésektől és laboratóriumi vizsgálatoktól azt várják, hogy választ kaphatnak az emberi spermium minőségét meghatározó okokra is –idézte Bairdot a LiveScience című tudományos portál.