Ha azt mondjuk: halitózis, valószínűleg csak a szakemberek értik, miről beszélünk. Pedig a rossz lehelet – ezt takarja a szakkifejezés – sokakat érintő rendellenesség.
A rossz lehelet a rendszeres fogmosással sem tűnik el könnyen. Sokan úgy gondolják, hogy a halitózis oka a gyomorban és a vastagbélben keresendő, de a tudomány ezt nem igazolja.
A rossz leheletet a nem megfelelő nyelvtisztítás miatt, a szájüregben elszaporodó baktérium okozhatja. De kiváltó oka a száj helyes higiéniájának hiánya, fogínyvérzés, szennyezett műfogsor, vagy tályog a szájban. Ugyancsak rossz leheletet okozhat a megfázás, influenza vagy más betegség, a szájlégzéstől, koplalástól, hosszas beszédtől vagy stressztől kiszáradt száj és nem utolsó sorban a dohányzás.
A rendszeres szájápolás, fogmosás mellett a nyelvtisztítás ma még nem egyértelműen elfogadott szájhigiéniai eljárás, bár egyre több természetgyógyász ajánlja. Egyébként nem újdonság, hiszen az internetes honlapok tanúsága egyes kínai és indiai dokumentumokban már több száz évvel ezelőtt leírtak nyelvtisztító eszközöket. A nyelv tisztítására azért lenne szükség, mert a nyelv legfelső rétege kiváló táptalaj a baktériumok számára, a bakteriális bevonat pedig egészségünk szempontjából határozottan káros. Minél vastagabb ez a réteg, annál erősebb a szájszagunk.
A rossz lehelet kialakulásáért a Gram-negatív baktérium a felelős ami a szájban lévő vérből, nyálból, ételmaradékokból, hámdarabokból és mikroorganizmusokból bevonatot képez. Ebben a környezetben megsokszorozódik a VSC (volatile sulphur compounds) vegyület keletkezése, ami végül a rossz szájszaghoz.
Ha betegségnek nem is nevezhetjük, a halitózis meglehetősen elterjedt, egyes felmérések szerint Európa felnőtt lakosságának – és környezetüknek – mintegy 20%-a szenved tőle.