Aki rendszeresen nézi a tévében Agatha Christie legendás nyomozójának Hercule Poirot-nak történeteit, ismeri a kis szürke agysejtekre hivatkozást. A közelmúltban a tudósok is arra hivatkoztak.

   A fukar emberek kisebb szürkeállománnyal rendelkeznek, mint nagyvonalú és önzetlen társaik – állapították meg a Zürichi Egyetem kutatói.
   A Neuron című szaklapban megjelent tanulmányuk szerint egy kis agyterület mérete befolyásolja az altruista, vagyis önzetlen viselkedésre való hajlamot. Azoknak, akik önzetlenebbek másoknál, nagyobb szürkeállományuk van a fali és a temporális lebeny között – magyarázták a szakértők.
   A vizsgálatot vezető Ernst Fehr szerint ez az első alkalom, hogy az agyi anatómia, az agyi tevékenység és az altruista viselkedés közötti összefüggést tanulmánnyal bizonyították. A kutatás során önkénteseknek pénzt kellett megosztaniuk egy ismeretlennel, miközben a szakértők megfigyelték az agyi tevékenységüket. Egyesek szinte soha nem voltak hajlandóak más javára lemondani a pénzről, mások viszont kifejezetten nagyvonalúan viselkedtek.
   Korábbi tanulmányokból ismert tény, hogy az agyban a fali lebeny és a temporális lebeny közötti átmeneti terület összefügg a másik helyzetébe való beleélés képességével. Ezért a szakértők azt feltétezték, hogy ennek a régiónak az egyéni különbségei összefüggésben vannak a nagyvonalúsággal, illetve a kapzsisággal. A vizsgálatok során pénzosztáskor a fül mögötti kis agyi terület az önzőbb embereknél már kisebb összegek átadásakor is meglehetősen aktívvá vált, míg a kevésbé haszonlesőknél csak akkor mutatott heves aktivitást, ha nagy összegtől kellett megválnia az illetőnek.
   Fehr szerint jelentős eredményekkel szolgált a vizsgálat, de téves lenne azt a következtetést levonni, hogy a nagyvonalúság és az önzetlenség csupán biológiailag meghatározott viselkedési formák. A szürkeállomány mértékét társadalmi tényezők is befolyásolják. Felvetődik a kérdés, vajon megfelelő módszerekkel növelhető-e az altruista viselkedésért felelős agyi régió mérete – mutatott rá Fehr.