Közel két évtizede tudjuk, hogy az erős dohányosok között gyakoribb a csonttörés és erősebb a csontritkulás, mint a nemdohányzók körében.

   A csontritkulás lassan kialakuló rendellenesség. Amerikai kutatók most kiderítették, miként megy végbe ez a folyamat, és egerekkel végzett kísérlettel is megerősítették a megfigyelést.
   A csontritkulás mechanizmusát tanulmányozva Gary Guishan Xiao és munkacsoportja feltételezte, hogy a dohányzás a csontvelőben indít el olyan eseménysort, amely a csontszövet tömegének csökkentésével jár. Tanulmányukat az Amerikai Kémiai Társaság Journal of Proteome Research című szakfolyóirata közölte.
   Korábbi kutatási eredmények arra utaltak, hogy a cigarettafüstben lévő mérgező anyagok úgy károsítják a csontokat, hogy gyengítik a csontot folyamatosan építő sejteket, fokozzák a csontszövetet lebontó sejtek hatékonyságát.
   A csontritkulás az életkor előrehaladásával eleve végbemenő folyamat, és megmagyarázza az idős embereknél fellépő gyakori töréseket, amelyek súlyos mozgászavarokkal járnak, a koros beteg pedig állandó segítségre szorul. Az erős dohányosoknál ez a veszély még kifejezettebb.
   Az amerikai kutatók kimutatták, hogy a cigarettázók szervezete két olyan fehérjét termel, amely a nemdohányzókhoz képest nagy mennyiségben szabadul fel, és a csontot lebontó sejtek működését sokszorosára növeli. A dohányzók és a nemdohányzók csontvelőjében lévő sejtek genetikai aktivitása nagyban különbözik.
   Egérkísérletek is azt jelezték, hogy ezeknek a fehérjéknek a dohányfüst kiváltotta, fokozott aktivitása fölgyorsítja a csontszövet tömegének csökkenését. A csontok szerkezete gyorsan gyengül, mert az egykor erős váz fölszívódik.