Háziasszonyok állítják, a bevásárló központokban kapható, szemre nagyon szép és sokáig elálló paradicsom teljességgel íztelen.

   A szupermarketekből ismert nagyüzemi paradicsomfajtákat úgy termesztették, hogy sokáig megőrizzék keménységüket, és egyszerre érjenek be.
   A Kaliforniai Egyetem davisi intézményének biokémikusai Ann Powell vezetésével rábukkantak a genetikai kapcsolóra, amely a cukrok termelődéséért felel a paradicsomon belül. Mindezt a Science tudományos magazin legfrissebb számában ismertették eredményeiket.
   A kutatók két fehérjét vizsgáltak, amelyek azt ellenőrzik, hogy a növényben valóban termelődjenek a DNS-ében lévő gének által kódolt kloroplasztok; ezek teszik lehetővé, hogy a napsugarak hatására a paradicsomban cukrok és más, például a színért felelős vegyületek keletkezzenek.
   Ezt azzal tudták elérni, hogy az érési folyamat elején egyből halványzölddé váló, a sötétzöld állapotot kihagyó növényeket vitték tovább a termesztésben. A mostani tanulmányból kiderült, hogy éppen a sötétzöld paradicsomban fejeződik ki természetes módon az úgynevezett GLK2 gén, amely lehetővé teszi a hatékonyabb fotoszintézist. Így az érés elején sötétzöld paradicsomban termelődik több kloroplaszt, illetve más, a növény ízét vagy színét befolyásoló vegyület.
   A bolti fajták létrehozása közben kikapcsolódott ez a gén, ezért lettek olyanok, amilyeneket vásárolunk. A kutatók szerint a jobb íz kialakulásáért felelős gének megismerése lehetővé teszi, hogy a termesztők a jövőben a nagyüzemi paradicsomfajták ízét javítsák.