A származás sokat foglalkoztatja a ma emberét, ráadásul az elmúlt évezredekben – sajnálatosan ma ismét fellángolóan – az eredet életről, vagy halálról dönthetett, életeket tehetett tönkre, vagy jelenthetett kiváltságokat.

   A származásukra oly büszke emberek a legjobb esetben is csak pár évszázadra követhetik vissza családfájukat, pedig a lényeg tízezer évekkel korábban történt. Legalábbis a National Geographic Channel dokumentumfilmje szerint.

   Lehetséges, hogy őseink 30 ezer évvel ezelőtt más emberfajtákkal keveredtek, és mi hibrid egyedek vagyunk? Előfordulhat, hogy a DNS-ünkben a szibériai Gyeniszova-barlangban nemrégiben felfedezett denisovai ember örökítő anyaga is megtalálható? Ezekre a kérdésekre igyekezett választ találni a népszerű tévécsatorna.
   A dél-szibériai Altaj hegység egyik eldugott barlangjában egy kutatócsoport a közelmúltban egy apró csontdarabra bukkant. Mivel a lelet az első vizsgálatok alapján emberi eredetű volt, Dr. Svante Pääbo, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet svéd evolúciógenetikusa a helyszínen kezdett vizsgálódni.
   A Max Planck Intézet laboratóriumában elvégzett DNS-teszt szerint a fellelt több mint harmincezer éves ujjcsont-darabka gazdája se nem a modern, se nem a neandervölgyi emberek közé nem sorolható, hanem egy addig ismeretlen emberi alfajhoz tartozik. Az „új” ősembert a tudósok – az őt rejtő barlang angolosan átírt nevéről – denisovai embernek keresztelték el, s megtalálását a neandervölgyi ember 1856-os felfedezése óta a paleoantropológia egyik legfontosabb eredményeként tartják számon.
   A lelet érdekességét és tudományos jelentőségét tovább fokozza, hogy néhány hónappal megtalálása után a Gyeniszova-barlangból apró, csontból készült ékszerek is előkerültek. Mivel az ékszerkészítés a modern ember sajátsága, a tárgyak jelenlétéből a tudósok arra következtetnek, hogy a denisovai emberek nem egyedük éltek a régióban, az Altaj környéke az ősidők óta a népek találkozópontja, ahol harmincezer évvel ezelőtt az Eurázsiát hatalmas területeken benépesítő neandervölgyi ember és az Afrikából világhódító útra induló modern ember egyedei is jelen voltak. 
   A tudósok előtt álló következő kérdés tehát adott: Vajon a modern, a neandervölgyi és a denisovai ember találkozott-e a Gyenisova-barlangban és környékén, és ha igen, akkor keveredtek-e egymással, új, hibrid utódokat létrehozva? Elképzelhető, hogy mi magunk is hibridek vagyunk? A National Geographic Channel dokumentumfilmjében ezeket az izgalmas, provokatív kérdéseket igyekszik megválaszolni genetikai módszerekkel Dr. Svante Pääbo és kutatócsapata, valamint a különböző emberfajták közötti szexuális vonzalmakat kutató Viktor Deak, aki jelenleg egy 50 ezer évvel ezelőtt élt, elképzelt szerelmes pár – egy modern férfi és egy neandervölgyi nő alkotta –szexuális egyesülésének és utódnemzésének tudományos rekonstruálásán dolgozik.
   A film bemutatója június 3-án, vasárnap este 10-kor lesz a National Geographic Channel tévében