Arról már szinte mindenki hallott, hogy a galambok jószerével a világ végéről is hazatalálnak. De hogyan? Ez foglalkoztatja a kutatókat is.

   A bécsi Molekuláris Patológiai Intézet kutatói most megcáfolták azt a korábbi állítást, hogy a madarak különleges képessége csőrük vasban gazdag idegsejtjeinek köszönhető, amelyek érzékenyek a Föld mágneses terére.
   - Még rejtélyesebb lett, miként érzékelik a mágneses mezőt az állatok – ismerte be David Keays molekuláris biológus, aki kutatócsoportjával 3D-s szkennert használt arra, hogy a 250 ezer szeletre vágott galambcsőrből készült metszetekben lévő sejteket azonosítsa. Úgy találták, hogy a galambok navigálási képességéért valójában a makrofágok feleltek. Ezek olyan fehérvérsejtek, melyek a fertőzésektől védik a madarakat, és nincs kapcsolatuk az aggyal.
   - Nem ingerelhető sejtek és nem hoznak létre elektromos jeleket, melyeket a neuronok érzékelhetnének, így befolyással lehetnének a galamb viselkedésére – magyarázta a kutató. Ezek a sejtek ráadásul nem csupán a madár csőrében találhatók meg, hanem egész testében.
   Günter Fleissner, a Frankfurti Egyetem kutatója azonban úgy véli, az osztrák csapat nem volt eléggé alapos. Szerinte valóban nehéz feladat megtalálni a vastartalmú dendriteket, ezért nem meglepő, hogy elnézték ezeket a szerzők.
A kutatók úgy vélik, ha sikerülne megismernünk a folyamatot, ahogyan a természet érzékeli a mágneses mezőt, akkor ezt az információt arra is használhatnánk, hogy mesterséges magnetoreceptorokat hozzunk létre. Ezeket betegségek gyógyítására is használhatnánk.
   Az osztrák kutatók tanulmánya a Nature tudományos magazin legfrissebb számában jelent meg – olvasható az inforadio.hu oldalon