A magyar vadgazdálkodás meghatározó faja Finnország kivételével minden országban előfordul. 

   A gímszarvasbikák szeptemberben olyan hangulatot keltenek az erdőkben, ami semmi mással nem hasonlítható össze.   
    A hazai erdők egyik legizgalmasabb jelensége kezdődött meg, a szarvasbőgés. A bikák hormonháztartásában bekövetkező változás az, ami bevezeti ezt a fajta magatartást. A bikáknál a nyár második felében rohamos testtömeg növekedés figyelhető meg, ilyenkor a legszebbek. 
   A szaporodási időszak szeptemberben, októberben van. A bikák felkeresik a tehenek által intenzívebben használt területeket, vagyis a bőgőhelyeket. Itt kialakulnak a háremek, melyek birtoklásáért a bikák sokat vetélkednek egymással.  Bőgési csatát vívnak, összeakasztják agancsukat. Az üzekedő, párzásra kész szarvastehén látható jelzése a felfelé és oldalirányba tartott farok. Az ilyen egyedek már nem térnek ki a kinyújtott nyakkal feléjük közeledő, udvarló bika elől.
   A tehenek ivarzása csak 6-24 órán keresztül tart. A sikeres 30%-nyi bikától származik az utódok 80%-a. A bőgés alatt a bikák testtömegük 20%-át, míg kondíciójuk 80%-át is elveszthetik.
   A vemhesség 225-240 napig tart, így az ellések zöme április-május hónapokban történik. Egy tehén általában egy, 7-12 kg súlyú borjat ellik, az ikerborjak nagyon ritkák.
   A magyar vadgazdálkodás kiemelten értékes faja vadászható, magyarországi állományát 80 ezer körülire teszik. Sokan tartanak tőle, hogy az agresszív, bőgő szarvasbika az emberre támad, de ez igen ritkán fordul elő.
   Minden természetbarátnak ajánlom, látogasson el a közeli erdőbe, felejthetetlen élményben lehet része.