A tudósok már egy ideje tudják, hogy az alig mozgó emberek jobban ki vannak téve a szívbetegség és a kettestípusú cukorbetegség veszélyének, mint az akítv életet élők.

   Remélve, hogy többet megtudnak a renyheség betegségkeltő hatásáról, a Missouri Egyetem kutatói nemrég rábeszéltek egy csapat egészséges, aktív fiatal embert, hogy kevesebbet mozogjon.
   Előfordul, hogy aki keveset mozog, az túltáplált is, rosszul táplálkozik vagy más életmódbeli, illetve anyagcserével kapcsolatos problémái vannak, amelyek miatt lehetetlen megállapítani, hogy a tunyaság pontosan hogyan is hat az egészségére. Hogy a problémát megoldják, a kutatók az utóbbi időben újszerű megközelítést alkalmaznak a mozgásszegény életmód hatásainak tanulmányozásánál: egyébként mozgékony embereket késztetnek restségre, néha ágyban fekvésre.
   Annak a tanulmánynak a készítői, amely a közelmúltban jelent meg a Medicine & Science is Sports & Exercise című folyóiratban, arra kérték a kísérletben részt vevő önkénteseket, hogy legalább felére csökkentsék naponta megtett lépéseiket. Meg akarták határozni, hogy ez a tunyaság befolyásolja-e a test vércukorszint-ellenőrző képességét.
   A tudósok fejlett, a vércukorszintet a nap teljes hosszában folyamatosan ellenőrző készülékekkel látták el az önkénteseket. Lépésszámlálót és az aktivitást mérő karpereceket is kaptak, hogy nyomon lehessen követni napi lépésszámukat. Arra is megkérték őket, hogy pontosan jegyezzék fel, mit és mennyit ettek. A kísérlet résztvevőinek az első három napban normálisan kellett élni, ugyanannyit menni és mozogni, mint általában.
   Az Amerikai Szívtársaság és más csoportok ajánlásaiban az szerepel, hogy aki egészséges szeretne lenni, annak 10 ezer vagy annál is több lépést kell megtennie naponta, ami összességében mintegy 8 kilométeres távot jelent. Kevesen vannak azonban, akik ezt teljesítik. Az amerikai felnőttek körében végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a többség naponta 5 ezer lépésnél kevesebbet tesz meg.
A missouri önkéntesek ebből a szempontból kilógtak a sorból. Mindegyik naponta mintegy fél órát sportolt, és könnyedén megtett napi 10 ezer lépést a kísérlet első három napján. Az átlag majdnem 13 ezer lépés volt.
   A restség három napjában az önkéntesek vércukorszintje jelentősen felszökött az étkezések után, és a csúcsok 26 százalékkal is magasabbak voltak, mint abban az időszakban, amikor még rendszeresen mozogtak. Mi több, a csúcsértékek napról napra emelkedtek egy kicsit – olvasható az MTI-Press összeállításában.