A velencei-tavi nádaratás nem csak azért fontos, mert munkát ad sok embernek, nádat a hagyományos tetők kedvelőinek, de segít megújulnia a nádállománynak is. Idén ember és természet ügye is csorbát szenvedett.

   A munkának nem kedvező időjárás miatt a tervezett 300 hektár helyett mintegy 200 hektárról tudták csak levágni a nádat a Velencei-tónál – mondta Tóth Sándor MTI-nek.
   A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettesének tájékoztatása szerint a napokban befejeződött aratás során öt vállalkozó és a vízügyi igazgatóság több brigádja dolgozott a tónál. Többnyire csak a partok mentén tudták vágni a száraz vízinövényt, a nagyteljesítményű betakarító kombájnokat mindössze hat napig bírta el a jég.
   A kedvezőtlen időjárás miatt haszonnádból a tervezett 270 hektár helyett 100 hektárt tudtak learatni, a vízminőség-védelmi nádvágást pedig a tervezett 51 hektár helyett csak 21 hektáron végezték el, továbbá a természetvédelmi területen mintegy 50 hektáron vágták le a száraz vízinövényt.
   Az enyhe tél, a tó késői és rövid ideig tartó befagyásán túl nehezítette a nádaratók munkáját, hogy fokozottan ügyelniük kellett arra, ne sértsék meg az alacsony vízállás miatt víz felszíne fölött levő nádrizómákat, mivel azokból sarjadnak majd ki a növény fiatal hajtásai.
   A Velencei-tó vízfelületét mintegy ezer hektáron borítja nád. A teljes területet az utóbbi évtizedek nádaratáshoz kedvezőtlen időjárása miatt egyszer sem sikerült teljesen letakarítani, emiatt változó a learatott nád minősége. Azokról a területekről, amelyeket évről-évre learatnak, kitűnő minőségű nádat vágtak, a csak ritkán sorra kerülő részeken viszont kevésbé jó minőségű volt a vízinövény.