A természetben semmi sincs véletlenül, mindennek van logikus magyarázata. Legfeljebb mi, emberek ezeket még nem tudtuk megfejteni, megérteni. Most egy újabb fehér folt tűnt el, a zebrák csíkjainak okára derül fény.

   A böglyök és nem pedig a ragadozók ellen védenek a zebrák csíkjai – derítették ki magyar és svéd kutatók, akiknek a Journal of Experimental Biology (JEB) című folyóiratban megjelent eredményeiről írt a 168óraonlie.hu

   A böglyök csípése igen fájdalmas, a rovarok betegségek hordozói. A vérszívók elleni védekezés gátolja az állatokat a legelésben, és így kisebb a testsúlygyarapodásuk – olvasható a JEB honlapján, valamint a BBC hírei között.
   Régóta viták tárgyát képezi a tudományos világban, hogy mi is lehet a szerepe a zebrák testmintázatának, egyes vélemények szerint a csíkok a magas fűben való rejtőzködést segítették elő. Más elképzelések szerint a csíkoknak vizuális illúziókeltés volt a szerepe, ugyanis a valóságosnál nagyobbnak láttatják a zebrát, ami előny lehet a ragadozókkal szemben. Felvetődtek olyan elképzelések is, hogy az egyéni jellegzetességeket mutató testmintázat a párválasztás során jelenthet előnyt. Az ELTE és a Lundi Egyetem kutatói viszont arra jöttek rá, hogy a keskeny csíkok kevéssé vonzóak a vérszívó rovarok számára.
   Horváth Gábor, az ELTE Biológiai Fizikai Tanszékének docense szerint a böglyöket vonzza a vízszintesen polarizált fény, mivel a vízről tükröződő fény is vízszintesen polarizált. A bögölyfélék mindig víz közelében rakják le petéiket, ugyanis lárváiknak víz, vagy nedves talaj szükséges a kifejlődéshez, ezért a rovarok a vízszintesen polarizált fény segítségével tájékozódnak, hogy hol célszerű párosodniuk és lerakni a petéiket.
   A bögölyfélék sokkal jobban kedvelik a sötét szőrzetű emlősöket, hiszen a bundájukról visszaverődő fény vízszintesen polarizált, ez segíti a vérszívókat a gazdaállat megtalálásában. A fehér szőrzetről viszont polarizálatlan fény verődik vissza, így nem vonzza a bögölyféléket. A magyar és a svéd kutatók egy Budapesthez közeli lovastanyán tesztelték, hogy a böglyök mennyire tartják vonzónak a fehér, sötét, valamint csíkos szőrzettel fedett maketteket.
   A maketteket ragasztóval kenték be, s kétnaponta megszámolták a rájuk ragadt rovarok számát. A tudósok azt feltételezték, hogy a csíkos szőrzet a fekete és fehér bunda közötti bögölyszámot vonzza majd, de meglepetésükre a böglyök a csíkos „modellt” kerülték el leginkább.
   Matthew Cobb, a Manchesteri Egyetem evolúciós biológusa rámutat, hogy a kísérlet igen alapos volt, mindazonáltal nem zárja ki egyéb, a zebrák testmintázatára vonatkozó elméleteket sem.