Az állatok közül egyedül a hangyák vívnak emberekéhez hasonló, szervezett háborúkat. 

   A hangyák is általában az erőforrásokért, a területért, illetve a munkaerőért folytatnak életre-halálra menő küzdelmeket. Magyarországon két-három igazán harcias hangyafaj él – derül ki az Útajövőbe.eu cikkéből.
   A hangyaháborúk egyik legérzékletesebb leírása Gerald Durrelltől származik. A neves természetbúvár így írt erről a Vadak a vadonban című könyvében.
   Mark W. Moffett, a Smithsonian Intézet Természettudományi Múzeumának munkatársa, a hangyák viselkedésének elismert kutatója több oldalas cikkben elemzi a hangyák és az emberi hadviselés hasonlóságait a Scientific American decemberi számában megjelent cikkében.
   Ebből kiderül, hogy agyes hangyák úgy győzedelmeskednek a harcokban, hogy állandó támadásban vannak. Ezek felidézik az ember agyában a híres kínai tábornok, Szun-ce szavait A háború művészete című, az i. e. 6. században írt könyvéből: a gyorsaság a háború lényege. A harcos hangyák közül a világ melegebb vidékein élő fajok és néhány más csoport tagjai több százas, olykor többmilliós hadoszlopokba verődve masíroznak vakon, minden zsákmányt és ellenséget megtámadva, amivel csak találkoznak.
   Moffett Ghánában a Dorylus nigricans vándorhangyák 30 méter széles menetoszlopát figyelte meg. Ezek a hangyák éles rágóikkal önmaguknál akár több ezerszer nagyobb zsákmányt is szétszabdalnak. A harcos hangyák falanxai azokra a harci alakzatokra emlékeztetnek, amelyeket az ember használt az ősi sumér időktől kezdve egészen az amerikai polgárháborúkig.
   A lóhangyák közé tartozó martalóchangyák másik kísértetiesen emberi hadviselésre emlékeztető taktikája, hogy előreküldik a könnyen pótolható, kistermetű harcosokat és az értékesebb, közepes és nagyméretű katonákat, amelyek akár ötszázszor nagyobbak is lehetnek az előhad tagjainál csak az ellenség megtizedelése után vetik be. A kis hangyák rágóikkal belekapaszkodnak az ellenfél végtagjaiba, és szó szerint ízekre tépik őket, a kegyelemharapást meg sokszor a páncélosoknak vagy a lovasságnak megfelelő nagy harcosok mérik a megtépázott ellenfélre.
   Magyarországon két-három igazán harcias hangyafaj él. Közülük a legismertebb a rabszolgatartó amazonhangya, amelyek a magasabb hegyek kivételével szinte mindenütt előfordulnak az országban.
   (A teljes írás elolvasható az utajovobe.eu oldalon.)