Idősebb korban hajlamosak az emberek kevesebbet mozogni, több időt tölteni a tévé előtt, a fotelban. Pedig a mozgás nem csak az izmoknak, ízületeknek, az agynak is jó.

   Egy kutatócsoport állatkísérletek során felfedezte, hogy a fiatal agyak új agysejteket készítenek és egységbe rendezik őket a meglévő agyi hálózattal. Ahogy öregszenek az állatok, úgy lassul drámai módon a folyamat.
   De vajon – tették fel a kérdést a kutatók – ez a kor miatti elmebeli hanyatlás tornával megfordítható? A tudósok az emberek érdekében egereket tanítottak meg arra, hogy 70%-át használják az aerobik képességüknek kerekekben szaladva, öt héten keresztül, minden nap.
   Az egerek nyolchónaposan kezdetek el tornázni, ami korai középkor az egereknél, vagy egyévesen, ami félút az öregkor felé. Az egérélet mindössze huszonnégy hónap. Azok az egerek, amelyek minden nap tornáztak, két és félszer több új agysejtet termeltek, mint a nem tornázó egerek, ráadásul a sportoló egerekben sokkal több idegsejt élte túl és épült bele a már meglévő agyi hálózatba.
   A taposómalombeli futás nem csak a mennyiségét, de a minőségét is megnövelte az újszülött idegsejteknek. Azok az egerek, akik a korai középkorban kezdtek el tornázni, sokkal jobb eredményeket értek el, mint azok, akik csak a későbbi középkorban, tehát a középkor egy nagyon fontos fordulópontja az életnek.