Már azt hittük, hogy ezt a betegséget is legyőztük. A kanyaró, vagy más néven a morbilli most megmutatta, hogy nem vehetjük félvállról.

   Az egész világon elterjedt, igen ragályos fertőzőbetegség, amelyre lázas, hurutos bevezető szakasz és az azt követő kiütéses fázis a jellemző.
   A fertőzésnek kitett fogékony emberek közül csaknem mindenki megkapja a betegséget. Egy-egy járvány alatt a gyermekközösségekben a betegségen át nem esett, fertőzésnek kitett gyerekek több mint 90 %-a megbetegszik. Védőoltás nélkül a népesség nagy része átesik a betegségen 5-10 éves életkorban.
   A kanyaró Magyarországon is egyike volt a gyermekkor leggyakoribb fertőző betegségeinek. Amióta minden gyermek számára kötelező a morbilli elleni védőoltás, ez a betegség is szinte teljesen eltűnt a magyar családok életéből. 
   A kanyaró 9-11 napos lappangási időszakkal kezdődik, ennek második felében bágyadtság, levertség, étvágytalanság, fejfájás, hőemelkedés, hurutos tünetek, hányás, hasmenés jelentkezhet. Az ezt követő 4-5 napban a hurutos tünetek kifejezetté válnak, a torok, garat vérbő, ezért piros színű lesz. Magas láz kíséretében köhögés, rekedtség, erős orrfolyás, kötőhártya-gyulladás jelentkezik.
   Mindezt azért jó tudni, mert a Magyarországhoz közeli országokban egyre gyakoribbá válnak a kanyarós megbetegedések. Hazánkat egyelőre nem érinti a több európai országban terjedő kanyaró – közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat az MTI-vel. Európában idén már a harmincezret is meghaladja a kanyarós betegek száma, és a betegség szövődményeibe nyolcan bele is haltak.
   A vírus elsősorban cseppfertőzéssel terjed, de nem csupán a beteg közvetlen környezetében lévők fertőződhetnek meg, hanem azok is, akik kissé távolabb tartózkodnak, és nincsenek beoltva. A betegség szövődményeként agyvelőgyulladás vagy más idegrendszeri megbetegedés, gége-, légcső-, tüdőgyulladás, hörghurut, kötőhártya-gyulladás, szívizomgyulladás is kialakulhat.