Néhány kutatót leszámítva, aligha hihető, hogy akad barátjuk az emberek között a legyeknek, pedig vannak bámulatra méltó tulajdonságaik.

   A légy szárnya akár ezret is verhet másodpercenként. Német és osztrák kutatók most rájöttek a kivételes képesség genetikai hátterére.
   A németországi Max Planck Biokémiai Intézet és az Erlangen-Nürnbergi Egyetem, valamint a Bécsi Műszaki Egyetem, a Bécsi Orvosi Egyetem és a Bécsi Molekuláris Patológiai Intézet munkatársai egyenként kapcsoltak ki légygéneket, hogy megállapítsák, melyik nélkülözhetetlen a repüléshez. A vizsgálat során 2785 izomműködést befolyásoló gént azonosítottak, melyek közül a spalt gén felelős az ultragyors izmok kialakulásáért – közölte az ORF tudományos hírportálja.
   A rendkívül gyors szárnycsapásokat a rovarok ugyanis kétféle izomtípussal érik el: egyrészt az úgynevezett közvetlen repülőizmokkal, amelyek a szárnyakhoz csatlakoznak, és hasonlóképp mozgatják azokat, mint a bicepsz és tricepsz az emberi kart. Az izmok másik csoportját az úgynevezett közvetett repülőizmok alkotják, amelyek a tor keresztmetszetének változtatásával mozgatják a szárnyakat.
   Amennyiben az egyik oldali közvetett repülőizmok lefelé húzzák a szárnyakat, ellenpárjaik megnyúlnak, majd válaszképp összehúzódnak. Ez egy gyors körforgást eredményez, amelynek következtében a szárnyak surrogni kezdenek.
   Az eredmények az orvoslás szempontjából is érdekesek lehetnek. Bár az embernek nincsenek repülőizmai, a szívben azonban két spalt gén is aktív. Az emberi szívizom a kutatók elmondása szerint spalt nevű fehérjét termel, amely a szívkamrák feszességét szabályozza, az pedig kihat a szívverés erősségére. Hogy a spalt gén befolyásolja-e a szívritmust, további kutatással kell majd kideríteni.