Harapós volt Csucseng nagy zsarnoka

Kína lassan mindenben a világ élére kerül, nincs ez másként a dínókutatásban sem.

   A hatalmas ázsiai országban rendre kerülnek elő a Tyrannosaurus rex eddig ismeretlen rokonainak maradványai. Míg korábban kistestvéreit sikerült felfedezni, a közelmúltban egy igazi óriás került napvilágra.

   A Zhuchengtyrannus magnus névre keresztelt óriáshüllő tizenegy méter hosszú lehetett, magassága pedig a négy métert is elérte. David Hone, a Dublini Egyetem kutatója és munkatársai a Cretaceous Research című szaklapban írtak felfedezésükről. Becsléseik szerint a kolosszus mintegy hat tonnát nyomhatott.
   Bár az új faj csontozatának csupán néhány darabját találták meg eddig, ezeket azonban össze tudták vetni a Tyrannosaurus rex maradványaival, s mint kiderült az új leletek méreteiket tekintve mindössze pár centiméterrel maradtak el attól. Ezért a Zhuchengtyrannus a valaha élt egyik legnagyobb húsevő dinoszaurusznak számít. Koponyájának néhány részlete alapján elkülöníthető a többi hüllőmedencéjű dinoszaurusztól. Tápláléka valószínűsíthetően friss húsból és dögből állt.
   A Zhuchengtyrannus magnus elnevezés jelentése: "Csucseng nagy zsarnoka" – idézte Hone magyarázatát a Der Spiegel című német lap internetes kiadása Választása azért esett e névre – mondta a kutató – mert a csontokat a kelet-kínai Santung tartományban található Csucseng városában találták meg. A tartományból az elmúlt években viszonylag sok, szélsőségesen nagyméretű dinoszaurusz maradványa került elő. A szakemberek úgy vélik, hogy a síkságon egy árvíz mosta össze a fosszilis maradványokat.
   A T. rex a késő krétakorban, 65-99 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerikában és Kelet-Ázsiában. Rövidke mellső lába két-két ujjban végződött, hatalmas állkapcsával a csontot is összeroppantotta. Veszedelmes, ragadozó dinoszauruszként tartják számon, rokoni körében azonban inkább kivételnek számított. A T. rex ugyanis a coelurosaurusok közé tartozott, amelyek többsége egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint növényevő volt.