A méhekkel olyan történik, amit alig értünk, ugyanakkor pusztulásuk következményeit, annak méreteit teljesen alábecsüljük.

   A méhpusztulás Amerika és Európa után ugyanis elérte Japánt, Kínát és Egyiptomot. Ezzel már négy kontinensen kerültek veszélybe a hasznos rovarok.

   Egyiptomban a Nílus mentén pusztulnak a rovarok, Japánban viszont minden negyedik méhkolóniát érint a járvány. Kínában is nagy területen jelentkezik a baj.
A világon a száz legfontosabb haszonnövény közül több mint hetven beporzása a méhektől függ. Az emberiség elhitette magával, hogy a 21 század technológiai fejlődése révén független lehet a természettől. A méhek pusztulása azonban azt mutatta, hogy még jobban, nem pedig kevésbé függünk a természettől – mondta Achim Steiner, az UNEP igazgatója a témával foglalkozó tanulmány bemutatásakor.
   A tét igen nagy: a világ élelmiszer termelésének legalább harmada. Közép-Európában a növények mintegy 80 százalékát a méhek porozzák be, mondják a szakértők. Csak az Európai Unióban a méhek által termelt érték meghaladja a 22 milliárd eurót évente. A méhek pedig veszélyben vannak, a pusztulás aránya egyes területeken 80-90 százalékos.
   Egy állítólagos Einstein jóslat szól arról, hogy ha kipusztulnak a méhek, az emberiség csak négy évvel éli túl őket. Januárban a magyar szakminiszter, Fazekas Sándor figyelmeztette kollégáit Brüsszelben az európai méhcsaládok aggasztó állapotára. A méhek a szarvasmarhák és a sertések után a harmadik legfontosabb haszonállatnak számítanak. A világméretűvé nőtt méhpusztulás azonban veszélybe sodorja a rovarokat, és így a növények beporzását, vagyis a termést is.
   A méhpusztulás okára nincs biztos magyarázat. Hazánkban évente 10-20 százalékos a méhveszteség, míg Franciaországban és Németországban 15 év alatt negyedére csökkent az állomány. A méhpusztulás okai között – a Varroa atkán kívül – a növényvédő szerek, a környezetszennyezés és egyéb ismeretlen tényezők is nagy szerepet játszanak, vélik a szakértők. A tudósok egyelőre tanácstalanok a gyógymódot illetően.
   Genetikai kutatás mutatta ki, hogy az IAPV nevű vírus áll a házi méheket világszerte pusztító CCD járvány mögött. A jelenséget évtizedek óta észlelik már a tudósok, de csak az utóbbi években vált katasztrofálissá a hatása. A CCD tünete, hogy a méhek tájékozódási képessége összezavarodik, nem találnak vissza a kaptárhoz, és a végkimerülésig repkednek az utat keresve – eközben a királynő a kaptárban méz híján éhen hal, és az egész kolónia kipusztul.