Az ember szereti érezni, éreztetni felsőbbrendűségét a föld minden más fajával szemben.

   Az ember intelligensebb a delfinnél, igaz, éppen csak. Mindez az atlantai Emory Egyetem kutatása során, derült ki egy tavaly ismertetett tanulmányból.

   Lori Marino amerikai kutató a palackorrú delfinek szürkeállományát vizsgálta behatóan. Kutatásai során megállapította, hogy a delfinek némileg kevesebb agyállománnyal rendelkeznek, ezzel szemben agyuk erősebben barázdált és nagyobb a felülete, ami pedig kiegyenlítheti a kisebb tömeget.
   A palackorrúak agyának barázdáltsága különösen a neocortexet, vagyis az agykéreg külső rétegét érinti, ami felelős az összetettebb gondolkodásért és az öntudatért.
Az ember és a delfin közötti intelligenciaverseny továbbra is szoros, egy „vesztes” kiléte azonban már nyilvánvaló: az emberszabásúak – például a csimpánzok és a gorillák – a palackorrú delfinekhez és más delfinfajtákhoz képest is jelentős hátrányban vannak.
   Az emberszabásúak agya mindössze kétszer olyan nagy, mint a hasonló méretű állatok átlagos agymérete. A delfineké ezzel szemben ötszöröse annak, mint azt testméretük alapján várni lehetne, az emberé pedig hétszerese. Az emberszabásúak a más szempontokat – többek közt az agy felépítését – tekintve is jócskán elmaradnak a delfinektől.
   A palackorrúaknak vannak pozitív és negatív érzéseik, érzelmeik, öntudattal is bírnak, és képesek megszabni viselkedésüket. Észreveszik magukat a tükörben, erre ez az emberen és az emberszabásúakon kívül csak ők képesek. Megismerik egymást és tisztelettel közelítenek társaikhoz. A palackorrú delfinek meg tudnak oldani összetett feladatokat, mindezt analitikusan és tervszerűen.