Javulna a magyar lakosság egészsége és pénzt is megtakarítanánk, ha szigorúbb lenne az éghajlatvédelem.

   Magyarországon az egészségügy 2020-tól akár évi 280 milliárd forintot is megtakaríthat, ha az EU szigorítja éghajlatvédelmi célkitűzéseit.

   Többek között ezt állapította meg az Egészség és Környezet Szövetség (Health and Environment Alliance, HEAL) és az Egészségügy Ártalom Nélkül nevű szervezet Európai Tagozata (Health Care Without Harm Europe, HCWH Europe) ma közzétett jelentése.
   A Most kell cselekednünk a jobb egészségünkért: 30 százalékos célt az EU éghajlatvédelmi politikájában! című tanulmány elsőként becsüli meg egyes tagországok egészségügyi kiadásainak megtakarításait arra az esetre, ha az EU az üvegházgázok kibocsátását 30 százalékkal csökkenti 2020-ig. A jelenlegi célkitűzés viszont csak 20 százalék.
   Az EU egészére nézve a becsült megtakarítás elérheti az évi 30,5 milliárd eurót azon az 52 milliárd eurón felül, ami a 20 százalékos kibocsátás-csökkentéstől várható. A megtakarítás a jobb levegőminőségnek, a tisztább energiaforrások használatának lenne az eredménye.
   A Magyarországra vonatkozó új adatok azt mutatják, hogy a szigorúbb éghajlatvédelmi célértékek teljesítésével tisztábbá váló levegő 2020-tól 375 millió euró és 1,081 milliárd euró közötti egészségügyi kiadáscsökkenéssel járhat.
   Ez az összeg abból adódik, hogy éves szinten összesen 5 ezer évvel nőhet a magyar lakosság várható élettartama, 464 ezerrel csökkenhet a betegen töltött napok száma, 44 ezerrel kevesebb napon át kellene légzést könnyítő gyógyszereket szednünk, 5 ezerrel kevesebb felső légúti megbetegedés és asztma orvosi kezelésére lenne szükség, továbbá 106 ezerrel kevesebb munkanap esne ki évente keringési és légzési megbetegedések miatt.
   Az 5 ezer év élettartam-növekedés azt jelenti, hogy átlagosan egy évvel tovább élhetnek azok, akik egyébként idő előtt elhunynának.