Csípnek, zaklatnak és harminc fajtájuk található a Velencei-tó térségében.

   A tókörnyéki szúnyogok három fajtája okozza a legtöbb problémát, de a leggyakoribb a dalos- vagy közismertebb nevén házi-szúnyog.

Ehhez csatlakozik tavasszal a gyötrő szúnyog, valamint a tó közvetlen közelében a mocsári szúnyog, ami kellemetlen csípést okoz. Az elmúlt időszak esőzései kedveznek a szúnyogok szaporodásának, mert az alkalmi vízállásokban, a meleg, langyos, posványos vizekben a szúnyoglárvák gyorsan fejlődnek. Száraz időszakban is vannak a tókörnyékén szúnyogok, de akkor a tó körüli kiömlésekben, lagúnákban fejlődnek, most pedig szinte mindenütt.
Vegyszerrel, légi szúnyogirtással lehet védekezni a kellemetlen rovarok ellen. A lárvák kikelését biológiai irtással ajánlott megelőzni. Ennek során baktériumkészítményt juttatnak a vizekben lévő fejlődési helyekre és elpusztítják a lárvákat. A nehézséget az jelenti, hogy nem minden eldugott vizet találnak meg a szakemberek.
A házak körül úgy védekezhetünk, hogy a felesleges vizeket megszüntetjük, a felfogott esővizet pedig letakarjuk, ezzel ugyanis megakadályozhatjuk a lárvák kifejlődését. Egy liter vízben akár 200-300 szúnyoglárva is lehet. Az egyik legjobb házi védekezés a szúnyogháló felszerelése az ablakokra, ajtókra. Ezt ki kell egészíteni füstölőkkel, testre fújható spray-vel.
Szárazabb években is ritkítják a szúnyogokat, de a szakértők szerint y mostani esős időszakban az irtások számát, valamint az irtott területek nagyságát növelni kellene.