A rosszindulatúak diplomás náthának, munkakerülő és lógós szindrómának hívták a tünet együttest.

   A krónikus fáradtságban szenvedők éveken át hiába próbálták meggyőzni orvosukat, főnöküket, környezetüket, hogy a gondot okozó tüneteket nem csak beképzelik, de azok valóban léteznek.

   Az amerikai betegségmegelőzési és ellenőrzési központ nemrégiben tanulmányt tett közzé arról, hogy a kutatók genetikai mutációval, alapvető fiziológiai folyamatokban a génkifejeződés abnormális eltéréseivel magyarázzák az állapotot.
   A New York Times egészségügyi melléklete szerint a központ 6 millió dolláros kampányt indított a fáradtság-betegség (angol rövidítéssel a CFS) ismertetésére. A szindróma ugyanis sokkal több embert érinthet, mint korábban gondolták.
A főleg nőket érintő betegség egyebek között nagyfokú levertséggel, alvási zavarokkal jár. A betegek szerint a fáradtság fogalma nem fedi pontosan annak lényegét, amit éreznek.
   Semmihez nem fogható az a kimerültség, amivel egy beteg egy mononukleózis fertőzés után kezdődő panaszait jellemezte. 12-14 órányi alvás után is úgy ébredt, hogy halálosan kimerült és pihennie kell. Túl fáradt volt gondolkodni, vagy olvasni is, tompa volt az agya. Nem volt elég ereje, hogy elhagyja a lakást, szeretett volna inkább meghalni.
   A legújabb kutatások szerint a fáradtságra panaszkodók központi idegrendszerében, immunrendszerében, a kognitív agyi működésben, az idegingerületet irányító csatornákban, és más alapvető biológiai működésekben mutatkozott abnormitás.
   A tudósok szerint a genetikai hajlam mellett mikrobiológiai kórokozók, toxinok, illetve fizikai, érzelmi traumák is szerepet játszhatnak a tünetek kialakulásában. 
   Nálunk még az orvosok többsége inkább depressziósnak nyilvánítja a fenti tünetekkel jelentkező pácienseket. A depresszióból sem könnyű kigyógyulni, de a fáradtság-betegségből végképp nem lehet, főleg ha fel sem ismerik azt.