Alig akad olyan háztartás, ahol középkorúak élnek és nincs a fiókban egy digitális vérnyomásmérő.

   Ismerni kell a helyes mérési technikát, valamint nem árt tudni, hogy a mért vérnyomás mindig nagymértékben függ a páciens pillanatnyi lelkiállapotától, és napszaki ingadozása is van.

   Mérjük meg mindkét karon a vérnyomást. Teljesen normális a kb. 10 Hgmm-es eltérés, de mindig a magasabb értéket kell figyelembe venni. A különbség a felkar izomzatának mennyiségétől és feszülésétől függ. A kezelést helyesebb az otthoni mérésekre alapozni, mert az orvosi rendelőben néha magasabb az érték, amit a beteg izgalma okoz.
   Vérnyomásmérés előtt pihenjünk 3-5 percet, karunk legyen a mérőkészülékkel egy magasságban, mérés közben ne mozogjunk, ne beszéljünk. Magas vérnyomással kezelt betegnél célszerű még a gyógyszer bevétele előtt elvégezni az első mérést, amit tanácsos állva is megismételni.
   Az automata vérnyomásmérők három számot írnak ki. Ebből csak kettő vonatkozik a vérnyomásra. Az első szám az úgynevezett szisztolés érték, mely azt mutatja, hogy milyen a nyomás az erekben, amikor a szív épp a vérkeringésbe pumpálja a vért, a diasztolés, a második szám pedig azt a legkisebb nyomást mutatja, ami a szív elernyedésekor, két szívizom-összehúzódás között mérhető. A harmadik szám a pulzusszám, a szív percenkénti összehúzódásának száma.
   Ha valamilyen okból a vérnyomás leesik, a szervek megfelelő vérátáramlásának biztosítására a pulzusszám megnő. Álló helyzetben jóval alacsonyabb értékeket kaphatunk, ami akár a terápia módosítását is eredményezheti.
   A két kar között az említettnél nagyobb különbség felveti anatómiai rendellenesség (főképpen érrendellenesség) lehetőségét, ennek tisztázására további kivizsgálás javasolt, akárcsak akkor is, ha ismeretlen ok miatt felálláskor nagyon leesik a vérnyomás.